A Gázszer FC 1994-ben jött létre Agárdon, miután a Gázszer Bt. tulajdonosa, Németh László az anyagi gondokban lévő Velence Tours támogatásába beszállt. A később átkeresztelt klub ezzel meg is indult felfelé.

Abban az évben a Fejér megyei I. Osztályban szereplő Velencetours SC (1988-ig Agárdi MEDOSZ néven szerepeltek) szakvezetője, Májer József megkereste a Gázszer Bt. tulajdonosát, Németh Lászlót, hogy finanszírozza az anyagilag működésképtelenné vált csapatot. A tárgyalások rövid ideig tartottak és megegyeztek arról, hogy a következő bajnokságot már Gázszer FC néven kezdi meg az együttes.

„1994-ben Májer József, aki később a klubigazgatóm lett, keresett meg, hogy támogassam a Velencetours csapatát. Jól menő közműépítő vállalkozásom volt, szerettem a focit, belevágtam. A mottónk az volt, hogy egy csapat akkor sikeres, ha úgy működik, mint egy jól menő vállakozás. Akkoriban az élvonalban volt olyan klub, amelynek 42 alkalmazottja volt, mi megoldottuk nyolccal.“

– Németh László

Az agárdi sporttelepről induló (új) klubnak első lépése volt, hogy a Fehérvár (akkori nevén Parmalat) távozó vezetőedzőjét, Hartyáni Gábort ültessék le a kispadra. A játékosként magyar bajnokságot nyerő egykori hátvéd az aktív pályafutása nagy részét a mai Videoton-ban töltötte és 1980-tól egészen 1992-ig a csapat pályaedzője, majd 1992-től 1994-ig a csapat vezetőedzője volt. Innen vezetett az útja Agárdra, ahogy három év alatt három feljutást is elért a Gázszerrel. Előbb a megyei bajnokságot, majd az NB III Duna-csoportját, végül az NB II Nyugati csoportját megnyerve jutottak el az NBI-ig.

Hartyáni (középen) itt még a Fehérvár játékosait edzette.

Az 1996/97-ben megnyert Nyugati csoportban mindössze kettő vereséget szenvedtek el a 30 bajnoki forduló alatt és 20 győzelmet tudtak felmutatni. Mindez azért is számított a bravúrnak, mert a pályájuk nem felelt meg az NBIII-as követelmények és az önkormányzat a Gázszerrel hadakozott, mert a hiányzó öltözőket megépítette volna Németh, de Agárd ragaszkodott hozzá, hogy az ne az egyesületé, hanem az önkormányzaté legyen. Az MLSZ úgy döntött, hogy ebbe a vitába nem száll bele, csupán arra szólította fel a futballklubot, hogy garantálják a nézők biztonságát.

A Gázszer az NB II-ben még az egykori Székesfehérvári MÁV Előre stadionjában rendezte hazai meccseit, az NB I-es időszakban viszont ott már csak edzett, és előbb a Videoton Sóstói Stadionjában, majd a Stadler FC megszűnése után egy szezon erejéig Akasztón rendezte hazai mérkőzéseit. Viszont már az NBII-ben volt ok az aggodalomra, ugyanis a Gázszer tulajdonosa már a szezon során többször is hangoztatta: az NBI-et már nem fogja elbírni a pénztárcája.

„Egyik legnagyobb problémánk volt, hogy nem találtunk saját otthonra. Nem volt sok nézőnk, de a mai állapotokhoz képest szép számokat produkáltunk.“

- Németh László.

A feljutást követően lassan épült le a Gázszer, amely az előző években főleg a Videoton-nál parkolópályára tett játékosaiból igyekezett megerősíteni a keretét. De elsődleges szempont volt a játékos emberi oldala és az ide érkező labdarúgól a szerződésükben is vállalták a büntetést arra az esetre, ha leállnak veszekedni az ellenféllel, vagy a bíróval.

„Nálunk csak az keresett sokat, aki jól teljesített a pályán, de akit kiállítottak szándékos durvaságért vagy a bíró megsértéséért, az nem kapott fizetést, vagy szerződést bontottunk vele.“

Mivel a MÁV pályája nem felelt meg az NBI-nek, így a Vidi pályáját használták. Az „anyaklub“ ekkor még a kiesés elől menekült az élvonalban. Az újoonc szezonukban a nyolcadik helyen futottak be.

A nyolcadik hely annak is volt köszönhető, hogy a gárdát az ellenfelek lenézték, de a következő szezonban már készültek a Gázszerre az ellenfelek. A teljesség igénye nélkül, ekkora már olyan játékosok szerepelt a csapatban, mint például:

• Tiber Krisztián: Az egykori Videoton nevelés a másodosztályban csatlakozott a gárdához és a maga 18 góljával az NBII gólkirálya lett, de a következő évben ezt megfejelve kettővel, az NBI-ben 20 gólt szerezve ugyancsak elhódította a gólkirályi címet.
• Vincze Gábor: Az NBII-ben csatlakozott ő is, de ő csak kölcsönbe érkezett. Fél évvel később végleg maradt a Fradi nevelésű hátvéd, aki 1998-ban az III. Kerülethez igazolt. 2005-ben a Magyar válogatottban is pályára léphetett.
• Simek Péter: Szintén egykori Fehérvár nevelés, aki 1998-ban, a székesfehérváriakat elhagyva érkezett a Gázszerhez. Gyakorlatilag itt indult be az egykori középpályás karrierje.
• Dvéri Zsolt: A szintén egykori fehérvári nevelés több mint 100 meccsel a lábában hagyta el nevelőklubját és érkezett Agárdra ahol két évig szerepelt.
• Valdas Urbonas: Nem meglepő módon, ő is a Videotontól érkezett védő volt, aki ekkora már 14-szeres litván válogatottnak mondhatta el magát. A Gázszerben 14 meccsen szerepelt. A jelenleg edzőként dolgozó Valdas 2019. feburárjától 2021. június végéig irányíthatta a Litván válogatottat.

Az 1998/99-es szezonban már csak a 11. helyen végeztek. A következő bajnokságban az új vezetőedző, a szintén egykori Vidi játékos, Csongrádi Ferenc lett. Hartyáni szakmai igazgatóként maradt a klubnál és hiába kezdték jól a szezont, az ősz végére visszaestek az ötödik helyre, az anyagi gondok pedig tovább fokozódtak.

A téli szünetben világossá vált, hogy a csapat nem tudja befejezni a bajnokságot és az MLSZ február 15-i határidőt szabott a negyvenmilliós adósságok rendezésére. Végül egy hármas üzlet jött létre: A Gázszer Kft-t megvette a pécsi focicsapat, a Pécsi MFC Sport Kft-t pedig a REAC. Így fordulhatott elő, hogy az NBI-be a Pécs ugrott be a megszűnt klub helyére, a REAC pedig a másodosztályt vette át. Az akkori lapok 10 milliós adásvételről írtak – azaz ennyit fizetett a két klub. Érdekesség, hogy Gera Zoltán ezt követően tudott bemutatkozni az élvonalba.

„A vállalkozásomnak vége lett, az anyacég nem nyert nagyobb beruházásokat, amelyekből finanszírozni lehetett volna a csapatot. Sosem forogtam magasabb körökben, hogy támogatókat szerezzek. Nem tudtam, hogy a klubvezetőknek politizálni is kell. De ha újrakezdeném, akkor sem csinálnám másképp.“

–vélekedett az egykori tulaj, aki elmondta, hogy a Bayern Leverkusen képviselői kétszer is ellátogattak a klubhoz, mert a munkájuk a munkájuk annyira elnyerte a németek tetszését, hogy arról tárgyaltak, legyen a Gázszer a Leverkusen fiókcsapata.