A váciak 1987 nyarán az NBII második helyén végeztek és a feljutást követően 13 szezont az élvonalban szerepeltek, amit az 1993/94-es kiírásban meg is nyertek.

A Váci Sport Egyesület (VSE) 1899. júniusában alakult meg, de hivatalosan csak november 28-án került bejegyzésre. Ugyan az akkori fiatalság többféle sportot űzött, de a futballcsapat megalakulásával egy időben a pályaépítését is megkezdték. A Duna túloldalán, a Pokol csárda mögötti erdőben készült el a pálya 1904. májusában. Ehhez 17 sornyi fát kellett feláldozni. A pályaavatóra május 24-én került sor és a Műegyetem FC (jelenleg BLSZ II. osztály) volt az ellenfél. A meccset a vendégek 3:0-ra meg is nyerték.

Szervezett bajnokságban csak 1912-től szerepelt és évtizedekig a másodosztályban szerepeltek, de 1940 nyarán már a negyedik vonal jelentette számukra a kihívást. 1945-ben visszatértek a másodosztályba, de 1948-ban a pálya- és anyagi gondok miatt három egyesület, a VSE, a Váci Reménység és a Váci AC egyesült, hogy Váci Dolgozók TK néven folytathassák a szereplésüket. Az ötvenes években többször is nevet változtattak – főleg a politikai rendszer elvárásainak megfelelően.

Viszont a hatvanas években az első mélyrepülés is bekövetkezett a gárda életében.

Az 1960/61-es szezonban a NB II Nyugati csoportjában az utolsó helyen végeztek, majd két évet a harmadosztályba töltöttek, hogy egy osztállyal lejjebb lépjenek vissza, noha a 16 csapatos harmadik vonalba előbb a tizenegyedik, majd a hetedik helyet csípték el. Ezt követően a negyedosztályba se ment valami fényesen, ahol szintén két évet töltöttek csak, majd kiestek. 1965-ben, az ötödik vonal jelentette a fordulópontot, ahol elég volt egy szezon a bajnoki cím megszerzéséhez, igaz, a bajnokság előtt a Váci SE névre váltottak.

Innen kerültek fel a negyedik vonalat jelentő NBIII Északközép, majd Dunamenti-csoportba, ahonnan 1971-ben feljutottak és 1977-ben már a harmadosztálytól is feljebb léptek, hogy a másodosztály Közép csoportjában öt évet lehúzzanak. Két évig, az 1982/83-as és az 1983/84-es szezonban ugyan a harmadik vonalba kellett szerepelniük, de ezt követően visszajutottak a második vonalba, ahol a húszcsapatos NBII-ben először a harmadik, majd a tizedik, végül pedig a második helyen végeztek. Utóbbi esetében egy ponttal voltak csak lemaradva a bajnok Kaposvár mögött, de a dobogó második foka is feljutást írt, ami azt jelentette, hogy történetük során először az élvonalra hangolódhattak.

A második helyhez a jelenleg 78 éves, Haász Sándor kinevezése is kellett, aki a Salgótarjáni BTC-tól érkezett (szintén a másodosztályban szerepelt velük). Előtte főleg pályaedzőként tevékenykedett, köztük a Honvédnál is, akikkel 1984-ben bajnok lett. A mester a Váccal a 16 csapatos élvonalba a 10. helyen végzett, de a szezon végén távozott a Győrhöz. Őt követte a Budapesti Építők SC-től érkező Palicskó Tibor (1928-2001), akivel a nyolcadik hely lett meg, de a szezon végén egykori klubjához, a DVTK-hoz távozott. Ezt követően került Csank János a csapat élére.

Haász Sándor

Az Ózdi Kohász (róluk máskor), a Debreceni USE és az Egri Dózsa (róluk szintén máskor) egykori kapusa a visszavonulását követően az egri csapatnál lett utánpótlás, majd kapusedző, de 1983-től már ő navigálhatta a felnőtt csapatot, amelyet felvitt az élvonalba, de egyből kiesték, viszont a másodosztályban a második helyen végezve visszajuttatta a gárdát. Viszont a csapattal nem tartott az élvonalba, mert 1986-ben Békéscsabára került az Előréhez, amellyel 1988-ban megnyerte a Magyar Kupát. Az Előrével egy középmezőnybeli csapat benyomását keltették, de 1989-ben újra klubot váltott és ekkor írt alá a Váchoz (érdesség: a Vácot csak 1 ponttal előzték meg. Haásszal az ETO az ötödik lett). Ekkor kezdődött élete legsikeresebb klubedzői korszaka.

Érkezésekor egy új csapatot kellett építenie (persze akkor már itt játszott Nagy Tibor, aki visszavonulása után többször is leült a váci kispadra), hiszen az előző évek kezdőjátékosai közül többen is (Balog „Róka”, Balogh, Kósa, Hermann, Brockhauser, Horváth Csba és Zsivóczky Gyula) távoztak. Helyükre NBI-es múlttal rendelkező játékosok (Répási, Romanek és Zombori) érkeztek és a Videoton-al UEFA kupa résztvevő kapus, Koszta János. Mivel az előző szezonban az Intertoto kupaszereplést is elérték, így az európai porond is várt a gárdára, amely a harmadik csoportba került a Bellinzona (KATTINTS), a később megszűnt FC Tirol Innsbruck és az ugyancsak megszűnt Etar 1924 társaságába. A duna-mentiek az osztrákok mögött a második helyen végeztek (15 000 német márka bevételt jelentett). – Érdekes belegondolni, hogy a csoport mind a négy tagja az óta elsüllyedt, noha a Bellinzona csupán a másodosztályba szerepel.

Nem indult jól az első szezonja a Csank-féle Vácnak. A bennmaradást csak az utolsó fordulóban bírták kivívni, úgy, hogy 2:1 legyőzték az MTK-t, amely így elbukta a bajnoki címet és helyette az Újpesté lett a bajnoki arany. Akkortájt nem volt divat az edzőcsere, csak ritkán fordult elő, ezért hiába voltak gyengék az eredmények, a mester megtarthatta az állását.

„Vácon a Jóisten mentett meg a kirúgástól az első évemben, amikor majdnem kiestünk. Egy vezető nagyon nem akart ott látni. Ha akkor kipörgetnek, más lett volna a karrierem is.”

A következő, 1990/91-es szezonra érkezett a csapathoz a Füle Antal – Zirko Miroslav kettős, akik beépültek a csapatban és velük a szezon végén a negyedik helyet érték el. Füle a Dorogi FC nevelése volt, aki 1984-ben került fel a bányász csapat felnőtt keretéhez, hogy onnan két évvel később és 39 lőtt góllal (62 meccsen) felhívja magára a Honvéd figyelmét. Ott azonban alig szerzett gólt az évek alatt (29 meccsen 4-szer talált be) és az 1987/88-as szezonban a dorogiakhoz lett visszakölcsönözve, ahol ismét magára talált – 32 meccsen 34 gólt szerezve tért vissza a kispestiekhez, akik 1990 nyarán elengedték a váciakhoz.

A negyedik hely mellé a Magyar Kupa döntőjébe is bejutottak, de a DVTK pályáján 1:0-ra kikaptak a Fraditól. A következő évben a már a második helyen futott be a csapat, mindössze 1 ponttal lemaradva a bajnok FTC mögött. A Kupadöntő ezúttal is összejött, de az eredmény ismét 1:0-ra volt, akkor az Újpest javára a békéscsabai Kórház utcában lévő pályán. Az 1992/93-as szezonban ismét a második hely jött össze, ugyancsak 1 ponttal lemaradva, ezúttal a Honvéd mögött. Az 1993/94-es szezonban a szisztematikus építkezés végül meghozta a gyümölcsét és a csapat megnyerte a bajnokságot. Három ponttal megelőzve a második helyen befutó Honvédot

A bajnoki cím BL selejtezőt jelentett, az amúgy csak minimálisan változó keretnek, de a PSG oda-vissza legyőzte a váciakat. Persze előtte az UEFA kupa selejtezőit is megjárták, ahol például hazai pályán a Dynamo Moszkvát és az FC Groningen ellen is győzni tudtak 1:0-ra, azonban hiába szerepeltek háromszor is az Intertoto kupában (1991,1992 és 1994), a csoport élén sosem tudtak végezni – pedig kétszer is csak hajszálon múlott ez. Közben a Magyar kupában ismét a döntőbe kerültek, de ott a Fradi oda-vissza nyerni tudott. A bajnokságban eközben már messze elmaradtak a jó eredmények, és ahogy az lenni szokott, a csúcsot követően szép fokozatosan elindult a Vác is a lejtőn, bár a szezon végén osztályozóval épp csak benn tudott maradni.

 Az Osztályozós meccsek:

Az újabb kupadöntő UEFA selejtezőt jelentett, de a makedón Sileks kiejtette a gárdát és a duna-menti csapatnak máig ez volt az utolsó európai porondja. Ekkora már a bajnokcsapat több tagja is távozott, illetve Csank János is, aki a görög másodosztályú Proodeftiki-hez ment.

„A hatéves váci sikerkorszak (1989-1995) után Görögországba kerültem edzőnek, ahol a Proodeftiki görög másodosztályú együttest irányítottam bő fél évig, 1995 végéig. Jól szerepeltünk, de aztán sajnos elfogyott a pénz, így jobbnak láttam lelépni.”

A következő évek a bennmaradásért folyó küzdelem jellemezte, de azért az 1997/98-as szezonban egy hatodik helyet is eltudtak csípni, akkor már Vác FC-Zollner néven. A következő idényre Csank mester is visszatért, akivel a 18 csapatos bajnokságban a 10. helyet csípték el, de a közben a vácnál a gondok kezdtek felgyülemleni, és az egykori sikerkovács jobbnak látta, ha a Videoton kispadjára ül át, akiket pontrekorddal hozott vissza az élvonalba. De amíg a Fehérváriakkal a másodosztályú meccseket abszolvágatták, addig egykori klubja csont nélkül kizúgott és a kálvária itt kezdődött. Egyébként ekkor került először a csapathoz az a Rusvay Gergely, aki pályafutása során négyszer is a klub játékosa volt. Ez alatt az idő alatt klubrekordot jelentő mérkőzésen (416) szerepelt és a legtöbb gól is az ő nevéhez fűződik (121).

 Rusvay Gergely

A tulajdonosi és anyagi gondok miatt a második vonalban sem indulhattak el, ezért visszacsúsztak a negyedik vonalba. 2003-ban a Vác VLSE utánpótlás-nevelő munkájának köszönhetően ismét másodosztályú lett a klub, ebben az időben alakult meg a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. Két évvel később jött egy újabb fellángolás, amikor a Keleti csoport bajnokaként visszajutott a legjobbak közé az együttes, de az elsőosztályban egy szezon után, ezúttal is csont nélkül kizúgtak és azóta sem szerepeltek ott.

A következő éveket a másodosztály és a nehéz anyagi gondok jellemezték. A klub 2007-ben egyesült az Újbuda Lágymányosi TC-vel, de miután 2009-ben lejárt a szerződése az Újbudával, újra Dunakanyar-Vác néven nevezett. A 2012/13-as szezonban is az NB II-ben indult a klub, de a John P. Marshall (mint a csapat új tulajdonosa), valamint Héger József (volt tulajdonos) tulajdonosi vitájának képében jött a feketeleves. A játékosok sztrájkoltak, az önkormányzat visszavonta a pályaengedélyt, a Vác VLSE felmondta a szerződést, ezzel viszont a másodosztály klub megsértette a licencben foglalt kötelességeket, amit többszöri felszólításra sem pótoltak, így az MLSZ visszavonta a csapat engedélyét. Ezt követően a váci csapat romjain alakult új klub csak egy hármas adás-vételnek köszönhetően tudott nevezni a megyei első osztályba.

John P Marshall

John 40 millió forintot áldozott a csapatra és az NBIII-ba való feljutást tűzte ki célul. 2013. július 22-én Csank János harmadszorra is leült a váci kispadra, akikkel két év alatt két osztályt léptek feljebb, de a másodosztályba a mester a ZTE kispadjára ült állt, mivel azok a feljutásért küzdöttek és Csanknak az volt a célja, hogy az NBI-be jusson. A váciaknál ekkor a cél a fokozott építkezés és a bennmaradás kivívása volt. Persze a mester a 2016/17-es szezonra mint szakmai igazgató, visszatért.

Ekkor még úgy tűnhetett, hogy a váciak helyzete stabilizálódik. 2018 tavaszán az önkormányzat újabb öt évre ingyenes és kizárólagos létesítmény használatot adott a klubnak úgy, hogy a gárdának a rezsit sem kellett fizetnie. 2019 nyarán az angol tulaj megegyezett a Vác VLSE-vel a klub eladásáról. Ekkor még Rétvári Bence, Vác országgyűlési képviselője és Pető Tibor klubelnök bizakodóan nyilatkoztak, de a szezon végére a csapat csontnélkül kizúgott – persze hozzá kell tenni, hogy a nyáron csak 1 igazolt játékosa maradt a klubnak, mikor John eladta a FC-t.

A 2019 őszén tartott választáson a váci szavazók bizalmából kétharmados többséget szerzett az Összefogás Vácért szövetség, amely fokozatosan kezdte számon kérni az adópénzekből finanszírozott beruházások elmaradását. Ilyenkor vált teljessé, hogy a 73 millióval megtámogatott fociakadémiás pályaépítés és a 180 milliós városi segítséggel megépülő stadion-felújítás sehol sem tart. Közben a hitel-visszafizetések napjainkban is terhelik az éves költségvetést. Még ebben az évben jubileumi ünnepséget tartottak a 25 évvel ezelőtti bajnokcsapatnak.

A jubileumi csapat

A kiesést követően két évek az NBIII Közép csoportjában sínylődtek, de kétszer is csupán a bennmaradást tudták felmutatni. A 2021/22-es szezonra Csank ötödszörre is visszatért, de a szezon végén a klub visszalépett a bajnokságtól. A váciak jelenleg a Pest megyei elsőosztályban szerepelnek.

Tabella: KATTINTS