Az Ancona úgy kultikus csapat Olaszországban, hogy mindössze 2 szezont töltött a Calcio legmagasabb szintjén. A klub mindkétszer kiesőhelyen végzett, de így is okozott pár felejthetetlen pillanatot. A cikkért köszönet a Serie C magyar oldalnak (elérhetősége: KATTINTS).

Az első igazán fontos áttörés Vincenzo Guerini edzőhöz (jelenleg a Catania technikai igazgatója) köthető. A mester 1990-ben rögtön egy ötödik hellyel nyitott, majd a következő szezonban elért 10. hely után következhetett az 1991/92-es szezon, ahol 3. helyezettként feljutottak a Serie A-ba. Bár a klub utolsó előttiként (17.) rögtön ki is esett, de így is szerzett pár skalpot. A szezon elején a klub megszerezte Détári Lajost és Massimo Agostini-t a támadósorba, a védelembe Oscar Ruggeri-t, aki két évvel ezelőtt még a Real Madrid játékosa volt. Döme összesen 10, Agostini 13 góllal zárta a szezont, de a csapat védelme övön aluli volt. Alessandro Nista 26 meccsen 59-et, Davide Micillo 8 meccsen 14 gólt kapott.

Döme jó játékot produkált az Ancona-ban is, de a csapata rengeteg gólt kapott.

Az Ancona összesen 6 bajnoki győzelmet tudott csak felmutatni a 92/93-as szezonban, de megsüvegelendő az Inter elleni 3:0-s siker (KATTINTS). A győzelmeken kívül is akadtak szép skalpok, például a Napoli egyszer sem tudott győzni Détáriék ellen, de bravúros döntetlent értek el a Róma és a szezont harmadikként záró Parma ellen.

Détári a könyvében is megemlítette az Ancona-i időszakát.

A kiesést követően többek között Détári, Agostini és Micillo is távozott. A következő feljutásra egy évtizedet kellett várni, amikor jó néhány év Serie B és C közötti liftezés után, 2003-ban visszatértek a Serie A-ba. Mindezt úgy, hogy az említett 2002/03-as szezonban nagyszerűen teljesítettek hazai pályán: 12 győzelem, 5 döntetlen és 2 vereség.

A keretben ekkor már volt skandináv különítmény, 2 svéddel és egy dánnal (Magnus Hedman, Daniel Andersson és Mads Jörgensen), de pár meccs erejéig kölcsönbe érkezett a Porto legenda Mário Jardel, valamint Dario Hübner és Dino Baggio is. Erre a szezonra adta kölcsön az Inter, az akkor még fiatalnak számító Goran Pandev-et. Továbbá a keret tagja volt a később edzőként is tevékenykedő Eusebio di Francesco.

Leggyakoribb kezdő.

Ebben a szezonban már jóval kevesebb köszönet volt. Mindössze kétszer hagyták el győztesen a pályát, igaz a Rómát ebben a szezonban is megtréfálták (ismét X-eltek ellenük). Az Ancona ezúttal már úgy esett ki, hogy az utolsó előtti Empoli is 13 pontra volt tőle. Ezt követte néhány év stagnálás a Serie B-ben, majd 2010-ben csődöt jelentettek. Ekkor még sikerült hamar visszakapaszkodni a harmadosztályba, de 2017-ben megint elfogyott a pénz. Ekkor már jóval fájdalmasabb döntés született: irány a hetedik vonal, vagyis a Marche régióbeli Prima Categoria, de ekkor már a főnix klubként létrejött US Anconitana Asd néven. Az Ancona mai napig a Marche régióban van, viszont feljutás esetén már a Serie D várhat rájuk.