A Le Mans sosem tartozott Franciaország nagy klubjai közé és történelme során főleg az alacsonyabb osztályokban szerepelt. Azonban mint oly sok kis klub esetében, náluk is volt egy sikerkorszak, amit végül lecsúszás követett.

A 2002/03-as szezonban a klub elcsípte a 2. helyet a Ligue 2-ben, majd a feljutást követően rögtön ki is esett, de egyből – szintén második helyezettként – vissza is jutottak a Ligue 1-be. De ez a feljutás már sokkal több sikerélményt hozott.

Még mielőtt a klub elérte volna a 2. helyet a 2004/05-ös szezonban, a nyáron próbáltak erősíteni a kereten. Az érkezők ingyen, vagy kölcsönbe jöttek, de ugyanez igaz volt a távozókra is. Az új játékosok főleg a középpályára és a támadó sorba érkeztek. Az érkezők többsége – Chiguy Lucau, Mansour Boutabout, Alexandre Comisetti és a még mindig aktív Daisuke Matsui – a kezdőcsapatba találta magát.

A Le Mans a szezon első felében a 6. és a 15. hely között mozgott és a télen is okosan építkezve erősítettek – kölcsönvették az akkor már 30 éves Willy Grondin kapust és a 25 éves Georges Ba-t. Előbbinek 15 meccs jutott, utóbbi 13 mérkőzésen 7 gólt szerzett a bajnokság végéig. A pár téli távozót nem érezte meg a klub, mert olyanok mentek el, akik abban a szezonban már parkoló pályára voltak téve.

A decemberi Chamois Niort ellen 1:0-ás sikert és az Amiens otthonában elért 0:0 után változás történt a kispadon. A svájci Daniel Jeandepeux-ot, az akkor még fiatal edzőnek számító Frédéric Hantz váltotta. Daniel természetesen maradhatott a klub kötelékében. Az új edzővel a gárda megindult felfelé. A maradék 20 meccsből 13-at megnyert és csak négyszer hagyták el vesztesen a pályát (de akkor is csak 1 gólos különbséggel). 

A huszáros hajrá végül az említett 2. helyig vitte a gárdát és a Le Mans feljutott a Nancy-val és a Troyes-al együtt (előbbi 71 ponttal, utóbbi 68 ponttal zárt, de a Le Mans-nak jobb volt a gólkülönbsége).

Bejött a váltás.

A nyáron már Hantz komolyabban változtatott a csapaton. Jött a cserekapussá váló Rodolphe Roche, akit a távozó Grondin pótlására hoztak. A védelemből távozott az amúgy már kevésbé számításba vett Ulrick Lupéde – Dan Eggen kettős. Előbbi a Tours FC, utóbbi a visszavonulás mellett döntött. Hantz a kettős helyére felhozott 3 ifistát (közülük Clément Pinault játszott a legtöbbet. Összesen 7 mérkőzésen lépett pályára) és elhozta Szerbiából Marko Basa-t, aki a következő szezonokban kezdőjátékosa lett a gárdának. A középpályára Romaric (aprópénznek számító 250 000-ért szerezték meg), a Juventus-tól kölcsönvett Davide Chiumiento és pár ifista érkezett.

A támadósorban azonban komolyabb változások voltak. Georges Ba és Mansour Boutabout kölcsönszerződése lejárt. Fabrice Pancrate-t a Paris SG 3 millióért elvitte. Pótlásukra 2 millióért megszerezték Túlio de Melo-t és az akkor még csak 20 éves Ismael Bangoura-ért a GFC Ajaccio-nak 300 000-et fizettek.

Túlio de Melo

A Le Mans – főleg hazai pályán – jól szerepelt. A hetedik fordulóban még az első helyen is álltak. A télen csak a támadósoron finomítottak. Megszerezték Grafite-t a Sao Paolo-tól 3,5 millióért és kölcsönvették az akkor még 26 éves Cédric Fauré-t, aki februártól nem találta a góllövő cipőjét, így őt nem meglepő módon nem is marasztalták.

Várható kezdőcsapat a 2005/06-os szezonból.

A gárda végül a 11. helyen végzett. Persze az utolsó fordulóban elszenvedett 8:1-es vereség a Lyon ellen azért nem kellett volna, noha lényegesen nem befolyásolta a csapat szereplését.

A 2006/07-es szezon már nem hozott komolyabb játékos mozgást. A középpálya közepéről eligazolt a Yohan Hautcoeur – Frédéric Thomas kettős, akik eddig kezdők voltak. Előbbi 3 millióért a Saint-Étienne, utóbbi 4 millióért az Auxerre játékosa lett. A védelmet Yoann Paulard hagyta el a Stade Brest kedvéért, és nem marasztalták Davide Chiumento-t sem. Paulo André személyében ismét igazoltak egy játékost Brazíliából. Ő és a védelem jobb oldalára érkező Jean Calvé összesen 5,5 milliójába került a klubnak. Ekkor érkezett a klubhoz egy bizonyos Stéphane Sességnon is, aki később a Sunderland-nél is megfordult. A védelem végül Ibrahima Camara-val és Cyriaque Louvion-nal egészült ki.

Egy random kezdő a 2006/07-es szezonból. Hány játékos ismerős?

Hantz a következő szezonban is főleg a 4-4-2-re szavazott, persze ekkor már előfordult, hogy a 4-3-3-at és a 4-5-1-et próbálgatta. A védelembe egyre több szerep jutott Louvion-nak, Calvé-nak, Yannick Fisher-nek és Ibrahima Camara-nak is. Ugyanakkor az előző szezon védelmi vonala továbbra is adva volt. A középpálya tengelyét Romaric és Mathieu Coutadeur örökölte meg, a támadók közül Grafite házi gólkirállyá lépett elő a maga 15 góljával. Őt Bangoura követte 14 találattal. Különösebb gond ekkor sem volt és a 12 helyen végeztek úgy, hogy hazai pályán csak kétszer kaptak ki (7 győzelem és 10 döntetlen mellett).

A nyáron Hantz aláírt a Sochaux-hoz, ahol december közepén ki is rúgták. A Le Mans a távozó mester helyére Rudi Garcia-t ültette le a kispadra, aki 5 év után hagyta el a Dijon-t. A csapat kerete Garcia-val alaposan átalakult a nyár folyamán. Lényesebben a támadósor és a védelmi vonal változott. A védelemből elment az elmúlt években kezdő Olivier Thomas és Laurent Bonnart (500 000-et kaptak érte). A középhátvédek közül Yannick Fischer és Jérémy Choplin is továbbállt. Az új mester felhozott két ifistát (Samuel Bouhours és Ludovic Baal), majd véglegesítette 1 millióért Ibrahima Camara-t.

A támadósor jelentősen megváltozott. Grafite-t 7,5 millióért a Wolfsburg elvitte, a mellette játszó Ismael Bangoura 6-ért a Dinamo Kijev-hez csatlakozott, potom 250 000-ért Chiguy Lucau a Sedan játékosa lett és átigazolási díj nélkül a Strasbourg-hoz szerződött James Fanchone. Hantz egykori támadói tehát továbbálltak. Garcia a pótlásukat aprópénzből oldotta meg. A 19 éves Modibo Maiga 100 000-be került, kölcsönvette a Liverpool-tól Anthony Le Tallec-ot és a 20 éves Gervinho-t 650 000-ért szerezte meg Belgiumból.

Garcia főleg a 4-4-2-t preferálta, de gyakran váltott a 4-3-3-ra is. A csapat jól is szerepelt és pár fordulót leszámítva, főleg a 3. és a 6. hely között ingáztak. A szezon 2. fordulójában a Hantz által irányított Sochaux-al is összetalálkoztak. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy Grafite-t lekellett (aki a nyár végén a Wolfsburg-hoz írt alá) cserélni a 16. percben és a helyére beálló Túlio de Melo mesterhármasával 3:1-re nyerni tudtak a Sochaux otthonában.

Leggyakoribb kezdő Garcia-nál. Akik még gyakran pályára léptek: Le Tallec, Maiga, Yebda, Louvion, Loriot, Géder, Douillard, Bouhours, Baal és Samassa.

Az utolsó 12 fordulóra a csapat hétszer is csak döntetlent játszott. A Strasburg elleni vereséggel kezdődött az enyhe lejtmenet. Menet közben a Saint-Étienne otthonában és az utolsó fordulóban a Metz ellen is pofonba szaladtak bele (előbbi 4:1, utóbbi 4:3 lett) Garcia fiai, de így is klubrekordot jelentő 9. helyen végeztek a 2007/08-as szezonban!

Azonban jött a nyár és bejelentkezett az a klub (Lille) Garcia-ért, ahol először lehetett profi játékos. A mester erre a lehetőségre nem tudott nemet mondani, és mint tudjuk, az ott eltöltött 5 éve kellett ahhoz, hogy később az AS Róma és a Marseille kispadját érintve jusson el a Lyon-hoz. A Le Mans a távozását házon belül oldotta meg. Kinevezték Yves Bertucci-t, aki előtte kereken 10 évig irányította a B csapatot. Ahogy az lenni szokott, a klubrekordot jelentő 9. helyezés után a keretet elkezdték szétszedni az átigazolási időszak alatt.

Garcia távozott.

A támadósorból Túlio de Melo távozott, akiért pénzt nem látott a klub, ahogy a Garcia-nál csak többnyire cserepadon ülő Martin Douillard-ért sem. Mamadou Samassa-t a Marseille 600 000-ért elvitte. Pótlásukra jött Thorstein Helstad a norvég Brann-tól és a később a Fradiban is megfordult Roland Lamah. A két játékos összesen 5,5 millióba került a klubnak. Yves felhozott két fiatalt a B csapatból és másfél millióért véglegesítette Anthony Le Tallec-ot.

Szinte a középpályás sor is kicserélődött. Romaric-ot klubrekordot jelentő 8,5 millióért a Sevilla elvitte, a PSG Stéphane Sességnon-ért 8 milliót rakott le az asztalra. Daisuke Matsui a Saint-Étienne, Hassan Yebda a Benfica játákos lett. Pótlásukra 3 millióért visszahozták Frédéric Thomas-t és Marcelo Estigarribia személyében Paraguayi játékost igazoltak, de ő nem vált be. Jött még 600 000-ért a norvég irányító, Fredrik Strömstad.

A klubrekordot jelentő távozó.

Bár Marko Basa-ért 5,5 milliót fizetett a klub, de a jobbhátvéd Calvé és az akkor még csak 23 éves Clément Pinault is továbbállt. Azonban a pótlásuk már adva volt az előző szezonban, így oda nem erősített a klub. Ilyen előjelekkel vágott neki a Le Mans a 2008/09-es szezonnak. 

A második fordulóban rögtön Garcia Lille-jével találták szemben magukat, azonban a különbséget Maiga duplája jelentette a Le Mans javára. A lendület a 11. fordulóig tartott, majd a zsinórban elszenvedett 3 vereség kezdte megtörni a csapatot és a klub szép lassan elindult a lejtőn. Ugyan január végén kirúgták Bertucci-t és helyére az eddig is a klubnál dolgozó Daniel Jeandupeux került, de a gárda csak a 16. helyet bírta elérni.

Daniel (balra) váltotta Yves-t (jobbra).

A következő, 2009/10-es szezonra mégjobban gyengült a keret és az érkezők terén is egyre jobban melléfogott a klub. Jeandupeux helyére Paulo Duarte került, de menet közben Arnaud Cormier került a kispadra, aki előtte évekig segédedző volt a klubnál.

Még a nyári átigazolási időszakban Garcia elvitte a Lille-hez Gervinho-t, akiért a klub 6,5 milliót kapott. A középpályáról Coutadeur is elment. Ő érte a Monaco 4 milliót adott, de akkor állt tovább az évekig kezdőkapusnak számító Yohann Pelé és kölcsönbe távozott a balhátvéd Camara (ő csak télen lépett tovább) és az anno 4,5-ért vett Paulo André is. A klub ugyan próbált erősítgetni és felhozni fél tucat ifistát, de a folyamatos gyengülésnek köszönhetően 5 szezon után búcsúzhattak a Ligue 1-től.

Ekkor már kevesebb volt az öröm.

Az azonnali visszajutás csak hajszálon múlott – a Dijon jobb gólkülönbséggel érte el a 3. helyet. Ez a csapás már jobban fájt a Le Mans-nak és a pénzügyi gondok csak gyűltek a klub nyaka körül. Két szezon után (2012/13-as szezon végén) a Ligue 2-ből is búcsúztak. Henri Legarda a klub elnöki székét 12 év után, 2013 nyarán hagyta el, de ekkor már a klub úszott az anyagi gondokba. Még az év októberében a klub adóssága már 14 millió felett volt és jöhetett az újjászületés, na meg az amatőr státusz.

Legarda (jobbra) 12 év után, Jeandupeux (balra) még az előtte lévő évben távozott.

A klub ugyan szép lassan feljött és elérte a Ligue 2-t, de a covid járvány közbe szólt és a végsődöntést követően a gárda a rövidebbet húzta, így jöhetett a francia harmadosztály. A csapatot jelenleg az egykori Lyon hátvéd, Cris irányítja.

Tabella: KATTINTS.