2004 tavaszán két szicíliai csapat, a Messina és a ma SSD Palermo néven futó Rosanero ugrott szintet a Serie B-ből, így a sziget hirtelen elég jól reprezentált régió lett a Serie A-ban. A tulajdonost ekkor már két éve Maurizio Zamparini-nek hívták, a minimum furcsa döntéseket hozó presidente pedig 31 év után vezette vissza a csapatot az első osztályba. A segítségünkre ezúttal is a Serie C magyar oldala sietett (KATTINTS).

De Zamparini és a Palermo nem elégedett meg azzal, hogy csak úgy ott legyen a Serie A-ban és a gárda rögtön újoncként óriásit menve a hatodik helyre futott be. Ekkor robbant be az olasz futball világába a későn érő, (az akkor már) 27 éves Luca Toni is, akinek ugyan voltak már első osztályban szerzett tapasztalatai, de ez volt az első igazán jó szezonja - 20 gólra és a góllövőlista negyedik helyére mi mást is lehetne mondani? Az említett 2004/05-ös szezonban olyanok erősítették a gárdát, mint Cristian Zaccardo, Andrea Barzagli, Fabio Grosso, Franco Brienza és Eugenio Corini.

Luca Toni itt még Palermo mezben.

A Palermo tehát hatodikként zárt rögtön visszatérése után (egyébként pont a régiós rivális Messina előtt), az újonc szezonban, így pedig mehetett Európába is, egészen pontosan az akkor még létező UEFA-kupába kvalifikálva magát. A következő szezonban (2005/06-os szezon), immár Toni nélkül, még egy lapáttal sikerült rápakolni a kiváló teljesítményre, ugyanis 2006 végén úgy zárhatta a Palermo a szezont, hogy ötödikként intették le - persze ehhez kellett az olasz futball egyik szégyenfoltja, a Calciopoli is, valamint a Juve kizárás és a pontlevonások is, amit ez az egész magával hozott. Az UEFA kupában is menetelt a gárda, egészen a nyolcaddöntőig, de ott a Schalke 04 már nagy falatnak bizonyult.

Kezdőcsapat a 2005/06-os szezonból.

Ebben az évben olyan játékosok tűntek fel Palermo-ban a már emlegetett Barzagli-ék mellett, mint Simone Pepe, Salvatore Sirigu, Mariano Andújar vagy éppen a házi gólkirályi elismerést bezsebelő Andrea Caracciolo. A nemzetközi kupaszereplés tulajdonképpen egész magabiztosan megugrott léc volt szinte folyamatosan, csak a 2008/09-es és az azt követő szezonban nem rendeztek európai kupameccseket a Renzo Barbera-ban. 2010-ben sikerült visszajutni Európába, majd 2013-ban jött az első bukta - a Palermót a kiesett a Serie A-ból.

Gyakori kép a 2012/13-as szezonban.

A zavar csak átmeneti volt, ugyanis a csapatot 2014-ben egy másodosztályú bajnoki cím után köszönthettük ismét a Serie A-ban. Viszont itt valami megtört. 11. hely, 16. hely, 19. pozíció, majd az újabb kiesés 2017-ben. Elsőre még majdnem sikerült visszajutni, a Palermo ugyanis csak a Play-Off fináléjában bukott el, egy évre rá viszont, egy soványka 11. hely után jött a hír, hogy Palermóban beütött a krach, a csapatnak pedig a Serie D-ből kell újraindulnia. Indult is, meg is nyerte a maga csoportját a negyedik vonalban, viszont nagyon szomorú volt látni délen azt, hogy a vegetáló Catania mellett már a Palermót is keresnünk kellett.

Még 2018 végén, Zamparini mindössze 10€-ért lepasszolta a klubot. Persze ekkor már nőtt a baj a távozó elnök körül, akit a következő évben 5 évre eltiltották a futballtól. Többek között pénzmosás, hamis könyvelés és 1 random cég létrehozása miatt, amivel az olasz pénzügyi Fair Play-t akarta megkerülni.

Serie D-és párosítás. Vajon kinek ismerős az FC Giugliano csapata?

Első kieséséig a Palermo nagy "keltetője" volt a bajnokság későbbi sztárjainak – Barzagli-ról, Grossó-ról és Zaccardó-ról már szó esett, de ki ne emlékezne Edinson Cavani-ra vagy éppen Amauri-ra. Aztán szerepelt itt két szezont Simon Kjær is, valamint halvány rózsaszínbe öltözött többek között Pauo Dybala, Andrea Belotti, Javier Pastore, Antonio Nocerino, Federico Balzaretti, Kamil Glik, Josip Ilicic és Jasmin Kurtic is. Nem feledkeztünk meg a fenegyerekről sem. Az emberről, aki valószínűleg a nagy többség fejében "A" Palermo-játékos: Fabrizio Miccoli.

Miccoli.

Bizonyára sokatokban megfogalmazódott a kérdés, hogy mi vezethetett a Palermo vesszőfutásához. Pár pontban összefoglalva az okokat:

• Zamparini rengeteg edzőt menesztett: több mint 40-szer cserélt menedzsert. Így semmi folytonosság nem volt.
• Anyagi gondok a végére. Természetesen ez is a klubelnök nyakába varható.
• Egyre gyengébb eredmények.
• Betervezett pénzek, amik nem jöttek össze. Pedig az utolsó évekre már pluszokkal zárták az átigazolási szezonokat, mindhiába.

Zamparini búcsút intett.

Tabella: KATTINTS