2021. nov 06.

Hol a lejtő alja?

írta: surprisezola
Hol a lejtő alja?

Eddig általában olyan csapatokkal foglalkoztunk ebben a sorozatban, amelyek, ha még nem is értek vissza régi dicsőségük szintjére, azért legalább már úton vannak afelé. A Piacenza Calcio nem ilyen. A klub elég messze van még a régi szinttől. A cikk alapját ezúttal is a Serie C magyar oldala adta (KATTINTS).

unnamed_2.jpg

Pedig egyébként még csak nem is tartott olyan hosszú ideig a sikerkorszak. 1993-ban játszhattak először Serie A-s meccseket a Garilli-ben, majd a szezon végén ment is vissza a csapat a másodosztályba. Persze nem is volt ez olyan meglepő, ugyanis túl nagy erősítéseket nem sikerült eszközölniük, az egyetlen nagyobb név a Milan-tól társtulajdonban megszerzett kapus, Massimo Taibi volt.

sxobpjxsouu41.jpgMassimo Taibi

Voltak azért ettől függetlenül szép eredményeik, sikerült legyőzni a Foggiát 5:4-re, vagy éppen a Roma ellen is összejött a siker, de végül búcsúzniuk kellett - egyetlen pontos távolságban volt tőlük mindössze a tavasszal egyébként le is győzött Inter! Mennyin múlnak sorsok, igaz?

Egy szezon után aztán rögtön vissza tudott térni a Piacenza az első osztályba, ezúttal ráadásul már bajnokként tette mindezt, immár végleg a csapatban az addig kölcsönadogatott Filippo Inzaghi-val, aki meg is hálálta a bizalmat, 15 góljával házi gólkirály lett, ami egyébként az egész bajnokságban is az élmezőnybe repítette. Filippo Inzaghi-t a feljutás után nem sikerült megtartani, a család viszont továbbra is jelen volt a csapatban, ugyanis a keret tagja volt Simone.

simone_e_filippo_inzaghi-3.jpgInzaghi-ék.

Ekkor már sikerült jobban felkészülni a szezonra, ugyanis érkezett többek között Eusebio di Francesco, de szép fogásnak számított Mirko Conte (Inter), Roberto Lorenzini vagy éppen Angelo Carbone (mindkettő Milan) is. Összejött a bennmaradás - még ha ez sokon nem is múlt. 34 ponttal zárt a Piacenza és a Bari is, a Piacenza maradt, a Bari búcsúzott. Sikerült legyőzni ebben az évben például a rivális Bari-t, de megsüvegelendő a Roma és az Inter elleni 1-0, vagy éppen a Lazio elleni 2-1 is. Egyéni elismerés is adódott, ugyanis Nicola Caccia 14 góljával odafért a góllövőlistán a top 10-be

310.jpg

1996-ra a legnagyobb változás Nicola Caccia Nápolyba távozása, valamint Pasquale Luiso érkezése volt - a 19 Serie B-s gólt termelő Avellinó-t nem titkoltan Caccia utódjának szánták. Nem is sült el rosszul a váltás, ugyanis Luiso az A-ban is lőtt 14 gólt, újabb bennmaradáshoz segítve csapatát. Ebben az évben a gyengélkedő, de attól még nagy skalpnak számító Milan-t sikerült otthon 3-2-re legyőzni, a piros-feketéktől ráadásul Milánóból is elvittek egy pontot - csakúgy, ahogy a végül bajnok Juventus ellen is összejött egy X.

p47-99-seriea-pia-mil-32-luiso.jpgLuiso gólja.

A bentmaradást megint kicentizték, ugyanis a szezon végén a Piacenza, a Cagliari és a Perugia is 37-37-37 ponttal zárt. A matekból viszonylag gyorsan sikerült kizárni a Perugia-t, a Cagliari ellen viszont szétlövésre volt szükség - ezt végül viszonylag simán, 3:1-gyel abszolválták Bortolo Mutti fiai. Az 1997/98-as szezon során (a keretben olyan játékosokkal, mint Matteo Sereni, a jelenlegi magyar szövetségi kapitány, Marco Rossi, Giovanni Stroppa, az öregedő, télen ingyen megszerzett, de még egyet s mást mutatni tudó Pietro Vierchowod) a Piacenza egy minden addiginál jobb szezonnal rukkolt elő.

279-marco-rossi-italia-piacenza-calcio-sticker.jpg

Persze nem volt nagy a konkurencia, és egy 13. helyről beszélünk, de ősszel a Milan, a Lazio, a Juventus és a Roma elleni döntetlenek, tavasszal pedig a további pontszerzések a Lazio, az Inter és a Roma ellen semmiféleképpen nem mutattak rosszul. Sokon mondjuk ez a bennmaradás sem múlt, de a 2 pontos differencia láttán tulajdonképpen a kiesés arcába nevethettek a csapatnál.

1998/99-ban történt a klub legsikeresebb szezonja. Sokat segített persze ebben az, hogy ekkor robbant be Simone Inzaghi, aki úgy rúgott 15 gólt, hogy előtte maximum harmadosztályú meccseken szerepelt. Elég jól festett az, hogy nyáron haza tudták hozni a Bayern München-től Ruggiero Rizzitelli-t is. Újabb döntetlen a Lazio, a Milan és a Roma ellen, győzelem a fénykorát élő, a szezont harmadikként záró Fiorentina ellen, pontlopás tavasszal az Inter ellen, immáron 3 pont a második Roma-meccsen. Ennek a vége 41 pont, 12. hely, és 3 pont távolság a kiesőzónától!

Az 1999/2000-es szezont egész gyorsan letudhatjuk - utolsó hely, kiesés, irdatlan távolságra a bentmaradástól. Aztán még egyszer, utoljára sikerült visszajutni - de még hogy! Újabb 12. hely, úgy, hogy a Piacenza adta a gólkirályt a veterán Dario Hübner személyében, aki 35 évesen ért fel a csúcsra. Na persze azért nem Hübner volt a Piacenza egyetlen izgalmas játékosa!

i_migliori_anni_piacenza_hubner_1-2.jpgDario Hübner.

Visszatért a 2001/02-es szezonra Rómából Eusebio di Francesco, nápolyi és bergamói szezonok után ugyanígy tett Nicola Caccia, Amauri-nak ez volt a második olasz csapata a Napoli után, pont mint a honfitárs Matuzalém-nek. Mint később kiderült, ez volt a hattyúdal, ugyanis 2003 végén sem a 14 gólos Hübnernek, sem a többieknek (Campagnaro, Cois, az immár csapatkapitány di Francesco, Maresca, Caccia) nem sikerült megakadályozni a kiesést.

2012-ben aztán jött a csőd, az újrakezdés a regionális ötödik szintnek számító Eccellenzából, 2016 óta pedig küzdelem a harmadosztály elemeivel. Innen egyszer, még 2019-ben nyílt reális esélye a csapatnak kimászni (vereség a Trapani elleni Play-Off-elődöntőben), de már ez is az a szint, ami nagyon réginek és nagyon messzinek tűnik: a Piacenza 2021-ben azért küzdött, hogy ne búcsúzzon a harmadik vonaltól.

Tabella: KATTINTS

piacenza-calcio-nuovo-stadio.jpg

Szólj hozzá