A Metalist Kharkiv 2007-től kezdve nyolcszor is a dobogón végzett az élvonalban, emellett az Európa ligában is menetelgettek, de az ukrán klub 2016-ban fizetésképtelenné vált.

Mikor 1981-ben feljutottak a másodosztályból, még nem igazán sejthették, hogy tartósan megvetik a lábukat az élvonalban, és bár 1994-ben kiestek, de négy év után visszajutottak és a következő kiesésükig egészen 2004 nyaráig kellett várniuk. Akkor csak egy szezont töltöttek a második vonalban, mert a Hoverla Uzhhorod-al együtt visszajutottak az elsőosztályba. Myron Markevych (Miron Markevics) edző kinevezése kellett ahhoz, hogy a sárga-kékek feljebb lépjenek és harcba szálljanak a dobogóért. A 2006/07-es szezonban a 3-ik helyen végeztek és a következő években – leszámítva a 2012/13-as bajnokságot, mert akkor a másodikak lettek – mindig a dobogó legalsó fokán végeztek. A harmadik helyek persze EL mérkőzéseket jelentett a csapatnak, akik 2012-ben egészen a negyeddöntőig jutottak. Ez ment egészen a 2013/14-es bajnokságig, amikor is szokásosan 3-ikak lettek, de a gondok már 2014 februárjában jelentkeztek.

Még 2012 karácsonyán tulajdonosváltás történt a klubnál: a korábbi elnök, Oleksandr Yaroslavskyi (Alexander Jaroslavszkij) eladta a csapatot, a Gas Ukraine vállalatnak. A távozó elnök körülbelül 440 millió eurót fektetett be a klubba és új stadiont is építtetett, szóval nem csak a pénzét, de a szívét és a lelkét is bele tette a csapatba, amely irányításában az UEFA rangsorban még a TOP30-at is elérte. Távozásakor elmondta, hogy a város érhetetlenül nagy igényeket fogalmazott meg vele és a futballcsapattal szemben, ami óriási nyomást helyezett a klubra, tovább olyan ajánlatot kapott, amelyet nem tudott visszautasítani. Az érkező vállalat mögött az akkor még csak 27 éves Serhiy Kurchenko (Szergej Kurcsenko) állt, aki közeli barátja volt az akkori ukrán miniszterelnök, Viktor Yanukovych (Viktor Janukovics) fiának.

Serhiy Kurchenko (Szergej Kurcsenko)

Persze jogosan lehet feltenni a kérdést, hogy az, aki szívét – lelkét adja a klubnak, miért távozik. Jaroslavszkij a távozásakor a városvezetést és az ajánlatot nevezte meg indoklásnak, de abban az időben konfliktusa volt Harkiv hatóságaival a stadion tulajdonjogát illetően, emellett voltak, akik azt gyanították, hogy a távozó elnök összeveszett Ukrajna politikai elitjével és ez miatt a tulajdonjogokért folytatott küzdelem egy tökéletes mód arra, hogy személyes nyomást helyezzenek rá. Így kerülhetett a képbe, az akkor még ismeretlennek számító Kurcsenko. Ezt az elméletet támasztja alá az a tény, hogy a 2014-es Majdan forradalom (egy 2017-es cikk a forradalomról: KATTINTS) után Kurcsenko vagyonát befagyasztották, akinek el kellett menekülnie az országból (Viktor Janukovics miniszterelnöknek is) – vélhetően Oroszország, vagy Fehéroroszország felé vette az irányt. Azonban annak ellenére, hogy elhagyta az országot, a klub tulajdonjogát továbbra is fenntarthatta.

2014 nyarán a Harkiv három argentin játékosa, a csapatkapitány Alejandro Gómez, valamint Jonathan Cristaldo és Sebastian Blanco is bejelentette, hogy a bizonytalan helyzet miatt nem akarnak visszarepülni Ukrajnába. Végül Gómez szeptemberbe az Atalanta, Cristaldo augusztusban a Palmeiras és Blanco (augusztus végén) a WBA játékosa lett, de a többi külföldi játékos is elhagyta a klubot. 

Forrás: Nessa Gnatoush fényképe a flickr.com oldalról

Kurcsenko távolléte hatással volt a klub költségvetésére, és az adósságok csak gyűltek, mivel ugye nem volt, aki kifizesse azokat. Jaroslavszkij próbálta visszaszerezni szeretett csapatát, de ekkor még nem sikerült megszereznie a gárda törvényes jogait. A pénzbeli hiány miatt a játékosok bérei is elmaradoztak (körülbelül 32 millió euró, Cleiton Xavier-nek például 5 millióval lógtak). Persze mellékesen jegyezzünk meg, hogy még 2016 februárjában, Igor Kharatin-t kölcsönvették a Dinamo Kijevtől. Áprilisban a Futbolgrad arról számolt be, hogy a gárda a második csapatával fejezi be a bajnokságot. Az eredményeken ez meglátszott, ugyanis előbb a Sahtar Donyeck ellen kaptak ki 8:1-re április elsején, és ugyan a kiesőhelyen lévő Metalurg Zaporizhya-t elverték, de a főrivális Dnyipro mért rájuk egy 5:0-s vereséget, ami Oleksandr (Alexander) Sevidov menesztését jelentette. Az edző az elküldését akkor tudta meg, mikor a kórházban lábadozott.

„Elbocsátottak? A klubnak kommentálnia kell a helyzetet. Kórházban vagyok kezelésen. Amint láthatja, az egészségi állapotom jelenleg nem teszi lehetővé, hogy edzőként dolgozzak.”

-nyilatkozta az ukrán Tribuna oldalnak.

A gárdánál ekkor még abban reménykedtek, hogy megőrzik élvonalbeli tagságukat, ugyanis a Dnyipro elleni vereséget követően 14 pontra voltak a kiesőzónától, de április 22-én az Ukrán Labdarúgó Szövetség visszavonta a csapat licencét. Május 16-án az Ukrán Labdarúgó Szövetség fellebbviteli bizottsága bejelentette, hogy nem ad licencet a Harkiv-nak (és több klubnak sem, de róluk a későbbiekben lesz említés külön-külön). Országszerte felröppentek a ’Save Metalist’ kezdeményezések, sőt, még a 2016-os Ukrán kupa döntőjében is lehetett ilyen transzparenst látni. Még maga Jaroszlavszkij is tett egy hosszabb nyilatkozott, hiszen feltett szándéka volt, hogy visszaszerezze a csapatot, és Kurcsenko-t meg az Ukrán Labdarúgó Szövetséget vádolta meg a kialakult helyzettel, ugyanakkor elismerte, hogy ha megszűnik a csapat, kész egy másik klubot létrehozni.

Hiába a szurkolói kezdeményezés, a gárdát nem sikerült megmenteni. Kép forrása: football.sport.ua

A hátralévő fordulókat Oleksandr Pryzetko meccselte le, majd a klub 2016 nyarán megszűnt, de sokáig nem volt tétlenkedés, ugyanis két gárda is létrejött Harkiv-ban: júliusban az ’SK Metalist Kharkiv’ (amely első évben utolsók lettek a Kharkivi regionális bajnokságban), amelynek papíron Kurcsenko volt a tulajdonosa, és augusztusban az ’FC Metalist 1925 Kharkiv’-ot, Pryzetko-val a csapat élén. 2017-ben az ukrán bíróság elkobozta Kurcsenko-tól az eredeti klubot, és állami tulajdonba helyezte. 2020 júliusában az egykori gárda sportigazgatója Yevhen Krasnikov (Jevhen Krasznyikov – 2005 nyarától 2013 augusztusáig volt az eredeti klub futballigazgatója) létrehozta az FC Metal Kharkiv csapatát, amely az ótaa másodosztályban szerepel.

Még 2020 májusában Jaroslavszkij kijelentette, hogy gondoskodni kíván a felszámolt Metalist adósságairól. Tavaly júniusban pedig a Metal-t átnevezték Metalist-ra és minden régi logó visszakerült a klubhoz, a saját brandjével és történetével együtt. Pryzetko se maradt állás nélkül, aki 2020 augusztusa óta segédedzőként tevékenykedik a csapatnál. Közben az egykori ukrán elnököt, Viktor Janukovics-ot 13 év börtönre ítélték hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet vádjával.

Bővebben a hangulatról: KATT

A Metaliszt Harkiv tabellája: KATT

A A Metaliszt 1925 eredménye: KATT