A svéd Östersunds FK akkor indult meg felfelé, amikor Graham Potter-t nevezték ki a gárda élére. Azonban a sikerkovács távozásával a csapat új irányt vett.

Az Östersunds FK-t csupán 1996-ban hozták létre, amikor három helyi klub, az Ope IF, az IFK Östersund és az Östersund/Torvalla FF egyesült azzal a céllal, hogy olyan klubot hozzanak létre, amely a svéd labdarúgás első két osztályába kerül. A negyedik vonalban elindult gárdához a következő évben a Frösö IF, majd 2000-ben a Faltjagarnas IF is csatlakozott. Mire az ezredforduló bekövetkezett volna, a piros-feketét már túl voltak két sikertelen Play-Off küzdelmen is.

Kétezer-ötben jutottak fel a harmadik vonalba, 2007-ben pedig Daniel Kindberg, a gárda futballigazgatója, Roberto Martínez és Graeme Jones edzőkkel való barátságát felhasználva együttműködést kezdeményezett a Swansea City-vel. A walesi gárda így nem csak, hogy fiatalokat kölcsönzött a svédeknek, hanem az Östersunds újonnan épült stadionjára is eljött a beavatási meccsre. Ekkor a gárda a kiesés elől menekült a harmadosztályban, de végül Neil McDonald kinevezését követően a gárda benn tudott maradni. Az angol edző távozott és a karrierje további részében dolgozott Sam Allardyce, Mike Phelan és Phil Bown segédedzőjeként is.

Daniel Kindberg

Kétezer-tízben a gárda kiesett a harmadik vonalból. A következő évben Kindberg újra a csapat futballigazgatója lett, és megnövelte a helyi vállalatok pénzügyi támogatását, ami lehetővé tette, hogy több teljes munkaidős alkalmazottat is felvegyen. Közben Jones egykori csapattársát és jó barátját, Graham Potter-t ajánlotta be Kindberg-nek, aki épp új edzőt keresett és Jones-tól kért tanácsot. A mester nem csak, hogy Potter-t ajánlotta be, de később az ő közreműködése is kellett, hogy az előtte a hat és fél évig a skót Hamilton-nál tevékenykedő Billy Reid legyen az angol segédedzője, akivel még Skóciában játszott együtt, majd a skót csapatnál Reid munkáját segítette. Potter végül 2010 decemberében ült le a svéd csapat padjára.

Graham Potter játékosként balhátvédként szerepelt, és nyolc Premier ligás mérkőzésen is pályára léphetett a Southampton színeiben, de karrierjét főleg az alacsonyabb ligákban töltötte a WBA, a York City (ennél a csapatnál több mint 110 bajnokin szerepelt), a Boston United (itt ismerkedett meg Graeme Jones-al) és a Macclesfield Town-nál. Utóbbi csapatánál vonult vissza 2005-ben. Nem sokkal visszavonulása után társadalomtudományi diplomát szerzett a Nyílt Egyetemen, majd a Hull-i Egyetemen futballfejlesztési menedzserként dolgozott. 2007-ben a FIFA női világbajnokságán a ghánai női válogatott technikai igazgató volt. A svéd kaland előtt még a Leeds-i Egyetemen is dolgozott, ahol érzelmi és vezetési intelligencia mesterképzésben vett részt.

Pillanatkép a 2004/05-os szezonról, amikor még a Macclesfield játékosaként szereli Josh Low-ot.

„Gyakran nem alakul ki tökéletes helyzet. A helyzetem és a lehetőségem a svéd futball negyedik szintje volt, és egy olyan hely, ahová senki nem akart elmenni.”

– nyilatkozta később Potter.

Graham olyan tehetséges fiatalokkal erősítette meg a csapatát, akikről más klubok lemondtak és olyan játékosok érkeztek, akik bizonyítani akartak. Az akkor mindössze 700-800 közötti átlagnézőt produkáló gárda két év alatt két osztályt ugorva, már a második vonalba találta magát. A klubnál a játékosok mentális fejlődésére helyezték a hangsúlyt. Amíg a különböző csapatoknál a bowling és a pizzázás jelentette a csapatépítést az edzések mellett, addig az angol edző tovább vitte ezt a gondolatot és a kreativitást, illetve a művészetet helyezte az előtérbe – rapszövegben írják le a játékosok az érzéseiket és évente különböző színdarabokban szerepeljenek. A cél ezzel az volt, hogy kitörjenek a komfortzónájukból, javítva legyen a játékosok mentális egészsége és az egymásba vetett bizalmuk.

Itt épp a Hattyúk tavát adják elő.

Közben olyan játékosok érkeztek (a teljesség igénye nélkül) mint:

• Jamie Hopcutt: Hét évig szerepelt itt. 188 mérkőzésen 46 gólt és 21 gólpasszt hozott össze.
• Sam Mansiro: pályafutása során a svéd élvonalban több mint 100 meccsen szerepelt.
• Seon-min Moon: a jelenleg hazájában játszó dél-koreai játékos tizenegyszeres válogatottnak is elmondhatja magát, ahol 2 gólt szerzett.
• David Accam: az Östersund után az amerikai bajnokságig és a ghánai válogatottig is eljutott.
• Matthew Barnes-Homer: az angol C válogatott, illetve az angol alacsonyabb osztályokban játszó, de a mostohaapját elvesztő és attól kezdve a formáját is elhagyó támadó 11 meccsen szerepelt itt, és 5 gólt szerzett. Ez a rövid svéd kitérő kellett ahhoz, hogy újra formába lendüljön.
  

• Rasmus Lindkvist: a svéd válogatottban is szerepelt a pályafutása során.
• Tomás Peciar: az egykori szlovák U21-es válogatott középhátvéd 20 meccsen szerepelt itt.
• Aly Keita: 24-szeres guineai válogatott kapus. Jelenleg a piros-feketék csapatkapitánya.
• Modou Barrow: a már 18-szoros gambiai válogatott volt az egyetlen, aki (2014-ben) a svédektől került a Swansea-hez, mindössze 1,89 millió euróért cserébe. Összesen 22 meccsen lépett pályára a piros-feketéknél, amelyeken 13 gólt és 8 gólpasszt jegyzett.
• Douglas Berqvist: 2014-ben jött, és 2019-ig több mint 100 meccsen szerepelt a gárdában. Előtte több alacsony ligás angol csapat is lemondott róla.

Közben Potter így emlékezett vissza a kezdetekre:

„Volt egy 11 hónapos babánk, és távol voltunk a nagyszülőktől. Rachel (a felesége) utólag mesélte, hogy hat hónapon keresztül minden nap sírt. Nem mutatta ki, amikor hazajöttem, mert próbált pozitív lenni, de hiányzott neki a családja, az otthona. Nem volt egyszerű.”

A mester azt is elmesélte, hogy eleinte nem voltak videók, mint napjainkban, így volt, hogy kilenc órát kellett autóznia csak azért, hogy becserkésszen egy játékost. A felesége azt hitte, hogy a férje megőrült, de Graham végig hitt ebben a projectben, még akkor is, mikor sokan nem, hiszen nem volt a klubnak komoly pénzügyi háttere, se jelentős történelme. Továbbá azt is elmondta, hogy Daniel ötlete volt a kulturális akadémia létrehozása, amelyet Potter azért tartott remek ötletnek, mert az emberi mélységeket fejleszthette a játékosainál.

Még 2014-ben felmerült annak a lehetősége, hogy a líbiai kormánnyal fél milliárd koronás szerződést írnak alá, melynek értelmében évente 250 líbiai fiatalt képeznek ki (kivétel az első évet, mert akkor csak 60-at akartak fogadni), akik az edzés és a sportelmélet mellett angolul tanulhatnak, illetve számítógépes ismeretekre is szert tehetnek. Végül ez a megállapodás sosem jött létre és pénzt sem kapott a klub.

Közben három másodosztályban töltött idény után, 2015-ben a második helyen zárva, mindössze 1 ponttal lemaradva az előttük végző Jönköpings Södra IF mögött feljutottak az élvonalba. Újoncként pedig rögtön az EL második körébe kvalifikálták magukat, mivel megnyerték a svéd kupát. Ezek után szinte borítékolható volt, hogy Potter lett az év edzője a svédeknél.

Az EL-ben rögtön a Galatasaray-t kapták, és sokan úgy hitték, a svédeknek itt rögtön véget is fog érni az európai turné, azonban nagy meglepetést okozva hazai pályán 2:0-ra verték a törököket, és az idegenben elért 1:1-et követően jöhetett a luxemburgi Fola Esch, amelyet kettős győzelemmel le is győztek, végül a görög PAOK-on kellett túljutni a csoportkörbe jutásért. A 3:3-as összesített végeredmény végül Potter csapatának kedvezett, ugyanis a Görögországban szerzett egy gól elég volt ahhoz, hogy az idegenben szerzett több góllal a csoportkörbe jussanak.

A J csoportban a Bilbao, a Zorya Luhansk és a Hertha BSC várt rájuk és bár ugyanannyi pontot (11-et) szereztek, mint az első Bilbao, de az egymás elleni meccs (2:2 és 1:0 a Bilbao javára) végül a spanyoloknak kedvezett, noha eggyel jobb volt a svédek gólkülönbsége. Így a Bilbao a Spartak Moszkvát, a svédek pedig az Arsenal-t kapták, akiket hazai pályán 2:1-re le tudtak győzni, de Angliában egy 3:0-s vereségbe szaladtak bele, ami a kiesésüket jelentette és természetesen a klub csúcspontját, mert innentől kezdve messzebb már nem jutottak.

A 2017-es svéd bajnokságban csupán az ötödik helyen végeztek és mindössze 2 ponton múlott, hogy ismét az EL-ben szerepeljenek. A bajnokságon kívül a svéd kupán is lett volna esélyük kijutni az európai porondra, de a Malmö a kupaelődöntőben legyőzte Potter-ék csapatát. Ebben a szezonban a következő érdekességek történtek:

• Ismét Potter lett az év menedzsere.
• Az év támadóját is az Östersunds FK adta, Saman Ghoddos személyében, aki jelenleg a Brentford-ot erősíti.
• Ugyan csak a piros-feketék adták a harmadik legtöbb gólpasszt jegyző játékost, a napjainkban a Watford-nál szereplő Ken Sema, 9 gólpasszal zárta az idényt.
• A 2015-ben a Jönköpings Södra IF jutott fel Potter-ékkel, de a Södra ezúttal bennmaradási osztályozóra kényszerült, amit elbukott.
• Az utolsó helyen végző AFC Eskilstuna, a szezon közben egy angol diplomást, Michael Jolley-t ültette le a kispadra, de ami a piros-feketéknél működött, az AFC-nél nem, és utolsó helyezettként ki is zúgtak az élvonalból, ami Jolley állásába került.

Folytatás szerdán, a 17:30-kor megjelenő írásban.