Az 1926-ban alapított klub a kilencvenes években indult meg felfelé, hogy aztán a kétezres évek elején lezuhanjanak.

Az előretörésük ott kezdődött, hogy 1990-ben Joao Manuel Nabeiro lett a klub elnöke. 1991-ben a harmadik helyen, majd a következő szezonban már az első helyen végeztek a portugál harmadik vonalban. A feljutást követően elég volt három szezon arra, hogy innen is feljebb lépjenek és történelmük során először hangolódjanak az élvonalra. Akkortájt a feljebb lépésük azt is jelentette, hogy az Alentejo régióban ők lettek a harmadik olyan klub, amely a legmagasabb szintig eljutott – a Lusitano de Évora (ötvenes – hatvanas években szerepeltek fent) és az O Elvas (negyvenes és a nyolcvanas évek) játszott előtte az elsőosztályban. Mellékesen megjegyezve, hogy a két említett csapat jelenleg csupán a negyedosztályban sínylődik.

Az elsőosztály eléréséhez az is kellett, hogy az 1994/95-ös szezonra a gárda kinevezze a Sporting egykori csatárát, Manuel Fernandes-t, akivel első nekifutásra sikerült is elérni a célt. Az akkori bajnokságban a Leca FC, csak jobb gólkülönbséggel előzte meg Fernandes csapatát, de a harmadik helyen befutó Felgueiras csak két ponttal volt lemaradva a dogobó második fokától. Természetesen – legalábbis kiindulva az előző bekezdésből – a Campomaiorense-vel feljutó két gárda később a süllyedés útjára lépett.

Az első élvonalbeli szezonjukra megszerezték, az akkor még fiatalnak számító Jimmy Floyd Hasselbaink-et, de az eredmények csak nem jöttek, és hiába került Diamantino Miranda a csapat kispadjára – miután menesztették Fernandes-t –, a kiesést nem tudták elkerülni. Jimmy pedig a nyáron a Boavista-hoz igazolt.

Elég volt egy év a Segunda Divisao de Honra-ban, hogy a csapat bajnokként visszatérjen az élvonalba a Varzim-mal és az Académica-val (újabb érdekesség: a legutóbbi szezonban pont ez a két együttes búcsúzott a másodosztálytól). A visszajutás után Bernardino Pedroto vette át a csapatot, de ő is menesztve lett és karácsonykor Joao Alves személyében meg is lett az utódja, aki még 1990-ben portugál kupát nyert az Estrela da Amadora-val. Joao a télen megerősítette a gárdát, és többek között elhozta a Benfica és a Coventry City egykori játékosát, Isaías-t és a brazil Demétrios-t (ő később a Moreirense-ben alkotott maradandóbbat). Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, a csapat a 11. helyen végzett. Másik érdekesség: a bajnokság elején megszerezték a Tatabánya egykori támadóját, Vincze Istvánt is.

A klub ambiciózus arculatváltáson ment keresztül egy marketingkampány révén. A jelképre agár került, a zöld színüket pedig bordóra cserélték. A főleg hazaiakra és brazilokra építő gárda a soron következő 1998/99-es szezonban a kiesés elől menekült. Alves november végére lapátra került és José Pereira vette át a csapat irányítását, akivel nemcsak, hogy bennmaradtak, de közben a kupában is meneteltek és a végén eljutottak „Jamor földjére”. Pontosabban fogalmazva: a Jamor sportkomplexumba, ami a kupadöntő helyszínének ad otthont.

A döntőben nem csak brazilok és portugálok képviselték a Campomaiorense-t. Ott volt a kispadon a tizenháromszoros angolai válogatott, Fernando Sousa, aki 1989-től 2000-ig volt a gárda játékosa. Ez alatt az idő alatt 227 bajnokin lépett pályára és 14 gólt szerzett. Rajta kívül volt egy másik kivétel, a montenegrói kapus, Dragoslav Poleksic, aki kezdőként lépett pályára a döntőben. A finálét végül a Beira-Mar (róluk már volt írva!) 1:0-ra megnyerte. Vincze a nyáron a CS Santa Clara-hoz igazolt. Gyakorlatilag ez volt a csúcs a gárdának és várhatott rájuk a lecsúszás.

Az 1999/2000-es szezonra a Benfica egykori ikonja, Carlos Manuel Correia dos Santos vette át a gárda irányításával, akivel ugyanúgy a kiesés elől menekültek, de a következő bajnoki évadra az eredmények még gyengébbek lettek. Márciusban újra Diamantino Miranda vette át a stafétát, de benntartani már ő sem tudta a gárdát. A csapat ekkor szerepelt utoljára az élvonalban.

A másodosztályban csak a középmezőnyben végeztek, majd a szezon végén felhagytak a profi futballal és egészen a 2006/07-es szezonig kellett várni, hogy újra felnőtt csapatot tudjanak felmutatni – a hatodosztályban -, de ekkor már pénzügyi gondjaik voltak, és hiába végeztek feljutó helyen a 2011/12-es szezonban, végül az indulást lemondták. Azóta csak más sportokba, illetve utánpótlás meccseken van képviselve a klub.

A Facebook oldaluk: KATTINTS