A Wuppertaler SV 1972-ben került fel az akkor már Bundesliga néven futó német élvonalba, de ott csupán három évig volt képes fennmaradni.

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományában lévő 355 000 lakost számláló Wuppertal-ban, már 1880-ban működött egy tornaegyesület, de ahhoz, hogy elnyerje a ma is használatos Wuppertaler SV nevét, egészen 1954-ig kell visszamenni, amikor is két együttes egyesülésével jött lére a máig aktív megnevezés. Amikor 1963-ban létrejött a Bundesliga, a gárda csak a másodosztályban szerepelt és egészen 1972-ig kellett várniuk, hogy ők is kipróbálhassák az új néven futó német élvonalat. Még a Bundesliga elődjének számító Oberliga-ban már betekintést nyerhettek, de onnan pár szezon után búcsúzni kényszerültek.

Bundesliga-s évek

Az 1971/72-es szezonban a Nyugati csoport első helyén zártak, ami osztályozót jelentett és a Play-Off első csoportjába került gárdának, a VfL Osnabrück, a Borussia Neuenkirchen, a Bayern Hof és a Tasmania 1900 Berlin-el kellett farkasszemet néznie egy oda-visszavágós rendszerben. A Wuppertaler mind a 8 meccsét megnyerte, és mindössze csak öt gólt kapott, aminek köszönhetően magabiztosan jutottak fel az élvonalba. Ehhez a feljutáshoz nagyban hozzájárult az 1969-ben érkezett csatár, Günter Pröpper, aki az 1971/72-es szezonban 52 gólt szerzett 34 liga mérkőzésen, ami rekordot jelentett a német futballban.

Az élvonalban került gárda sokáig ostromolta a második helyet (öt hetet töltöttek ott), bár az első helyen tanyázó Bayern München-re nem jelentettek igazi veszélyt. Végül a negyedik hellyel kellett beérniük, de ezt az eredményt az óta csak két újoncnak sikerült felülmúlnia. Ez a helyezésük azonban UEFA kupa első kört jelentett, de a lengyel Ruch Chorzów rögtön túl nagy falatnak bizonyult. Már az első meccsen nagy hátrányba kerültek a németek. A Lengyelországban elszenvedett 4:1-es vereség ellenére hazai pályán, 20 000 néző előtt 5:4-re nyerni tudtak, de hiába talált be többek között Pröpper is, 8:6-al a Ruch jutott tovább. Ahogy az pedig lenni szokott, ezt követően már egyre gyengébb eredmények következtek.

A következő, 1973/74-es szezonban már csak a jobb gólkülönbségüknek köszönhették a bennmaradást, de az 1974/75-ös szezonban már csont nélkül kizúgtak és az óta sem jutottak vissza. A Bundesliga történelmét tekintve ők produkálták a második legkevesebb megszerzett pontot. Náluk rosszabbul csak a legendás Tasmania Berlin szerepelt az 1965/66-os bajnokságban. A piros-feketék egyébként arról is voltak ismertek az élvonalban, hogy nekik fából készült lelátójuk volt. Ennek a gyenge szezonnak egy pozitívuma azért akadt: amikor 3:1-re legyőzték a Bayern Münchent még ősszel. A gyenge eredményeket úgy próbálták orvosolni, hogy az 1968-tól regnáló Horst Buhtz-t elküldték a kispadról és a helyére a magyar Bédl Jánost ültették le, mindhiába. A kiesést követően Bédl a belga Lierse-hez ment.

Bédl János (1929-1987)

Egyre távolabb az élvonaltól

A kiesés ellenére Pröpper maradt a gárdánál, aki a pályán élhette át, hogy a szeretet klubja a másodosztályban egyre gyengébb eredményeket produkálva, bár ő aztán 1979-ben visszavonult, de a csapata 1980-ban kiesett a második vonalból is. Sokáig, egészen pontosan az 1992/93-as szezonig kellett várni, hogy a klub ismét a másodosztályban szerepelhessen. Közben 1991-ben Friedhelm Runge-t választották meg a gárda elnökének, aki a magánvagyonából jelentősen támogatta a csapatot. A feljutást követően még 24 csapat szerepelt a második vonalban, de a létszámmódosítás miatt az utolsó hét helyezett búcsúzni kényszerült. A Wuppertaler SV a tizenharmadik helyen futott be, mindössze három ponttal kerülve el a kiesőzónát.

A következő, 1993/94-es szezonban már csak 20 csapat szerepelt a ligában és ezúttal az utolsó öt helyezettnek kellett búcsúznia. A piros-kékek csupán a 18. helyen végeztek, így várt rájuk a Regionalliga. A harmadik vonalban sem húzták sokáig, ahonnan 1999 nyarán búcsúzni kényszerültek, de 2003 nyarára visszajutottak onnan.

Egészen 2010 nyaráig tartották magukat a harmadik vonalban, amikor is utolsó helyezettként kizúgtak onnan. Runge az évek során számos kritikát kapott a személyi döntései miatt és 2012 végén néhány szurkoló „nyilvános levélben” fordult hozzá. 2013. januárjában az elnök be is adta a felmondását. Ezen kívül több mint 200 szurkoló követelte a távozását. E döntésének értelmében Lothar Stücker pénzügyi igazgató és Dietmar Grabotin igazgatósági tag is azonnali hatállyal lemondott. De hiába vette át a stafétát a remscheidi vállalkozó, Klaus Mathies, ő csak ideiglenesen lett az együttes új elnöke.

Az év júniusában bejelentették, hogy a gárda fizetésképtelenné vált és az újrakezdést az ötödosztályban képzelik el. Mindezt úgy, hogy a negyedosztályban épp a harmadik helyen futottak be. Az ötödik vonalból két szezon után visszajutottak és az óta is a negyedik vonalban szerénykednek. 2019 januárjában ismét anyagi gondokkal kellett szembenéznie a klubnak. 260 000€ hiányzott a költségvetésből, emellett különböző finanszírozási és fennmaradási projektek indultak az együttes rövidtávú fennmaradásához. Abban a hónapban ugyan sikerült összekaparni a hiányzó összeget, de ekkor is vezetőségi tagok hagyták el a csapatot. A Covid megjelenésekor pedig már fizetésképtelenségi eljárást is indítványoztak. Jelenleg a negyedik vonalból próbálnak feljebb lépni.

Tabella: KATTINTS