Málta nyugati részén, az alig több mint 10 000 fős Rabatban, 1930-ban létrejött a Rabat Rovers, amely a nyolcvanas években – ekkor már Rabat Ajax néven – az európai porondon is kipróbálhatta magát, sőt, az 1985/86-os szezonban a triplázás is majdnem összejött nekik.

Bár a Máltai élvonal az 1909/10-es szezonnal indult el, de a szarkáknak csak 1951 nyarán sikerült feljutniuk oda. Az elsőosztályba került gárda a következő években a bennmaradásért küzdött, kivétel ez alól az 1953/54-es szezon, amikor is a negyedik helyet csípték el, és mindössze 4 pontra voltak a bajnok Sliema Wanderers FC-től. Ebben a szezonban a Máltai FA kupa döntőjéig tudtak menetelni.

A kiesés végül az 1958/59-es szezonban érte utol a gárdát. A másodosztályt ezt követően 1962-ben nyerték meg, de ekkor csak három bajnoki évadot voltak képesek lehúzni az élvonalban. A visszajutásra durván 20 évet kellett várni, de amikor 1982-ben újra a feljutást ünnepelték, még maguk sem gondolhatták, hogy pár évvel később az európai porondon is szerepelni fognak.

Az 1980-tól Máltai Premier liga névre váltó bajnokságban, ezúttal már nem alárendelt szerep jutott nekik. Újoncként rögtön a harmadik helyen futottak be (Ekkor a Hamrun Spartans FC veretlenül lett bajnok), ami UEFA kupaselejtezőt ért. Az első körben az Inter Bratislava-t (róluk már volt szó) kapta a csapat, és a pozsonyiak oda-vissza kiütötték a szarkákat. Máltán 10:0-ra, Pozsonyban 6:0-ra tudtak nyerni.

Az 1983/84-es szezonban előbb a negyedik helyen végeztek, ami még pont (eggyel jobb gólkülönbségük volt, mint a Zurrieq FC-nek) felsőházi rájátszást jelentett, és végül a második helyen végeztek, ami egy újabb UEFA kupaselejtezőt ért, de ekkor a Partizan Belgrád mindkét meccsen 2:0-ra nyerni tudott. A következő szezonban már a bajnoki cím is összejött a csapatnak, amely mindössze 1 ponttal (három egységgel volt rosszabb a gólkülönbsége) előzte meg a Hamrun Spartans FC-t. 1985 nyarán pedig a szuperkupa is összejött nekik.

Az 1985/86-ös európai szereplésük úgy folytatódott, ahogy eddig: oda-vissza vereség és szerzett gól nélküli kiesés. Ekkor a ciprusi Omonia Nicosia ejtette ki a gárdát, miután mindkét találkozón 5:0-ra nyerni tudott. Ugyanakkor a szezon végén ismét a hazai élvonal csúcsára értek. A bajnokságot magabiztosan, – 14 meccsből 9-et megnyerve és öt találkozón döntetleneztek – veretlenül behúzták. Az FA kupában a döntőig meneteltek, a Szuperkupát pedig behúzták. Tehát a triplázás majdnem összejött nekik. Mondhatni ez volt a csúcs a csapat életében.

Az 1984/85-ös szezon kezdőcsapata. Felsősor: R. Scerri, M.Scicluna, I. Filipov, A. McGonigle, E. Corits. Alsó sor: M. Zahra, E. Azzopardi, C. Busuttil, E. Caruana, C. Scerri és J. Borg.

Az 1986/87-es szezonban a Porto-t kapták az európai porondon, és ugyan a portugálok 10:0-s összesítéssel továbbjutottak, az mindenképp az Ajax-ot dicséri, hogy Máltán csak minimális gólkülönbséggel kaptak ki. Ez volt máig az utolsó európai fellépésük és hosszú évekig egy negatív rekordot is maguknak tudhattak: az első olyan csapat, amely nemcsak, hogy az összes európai selejtezős meccsét elbukta, de még gólt sem tudott szerezni. A következő szezon végén a csapat kizúgott az élvonalból.

Visszajutniuk csak 1990 nyarán sikerült, de négy évvel később kiestek. Újabb négy évvel később ismét megnyerték a másodosztályt, de 2001-ben újra kiestek az élvonalból. Egészen a 2013/14-es szezonig kellett várniuk arra, hogy ismét élvonalbeli együttes legyenek (persze 2008-ban a harmadosztály Play-Off-ját is megkellett ehhez nyerniük), de két évvel később ismét kizúgtak. A 2021/22-es szezonban a másodosztálytól is elköszöntek. Jelenleg a harmadik vonalat jelentő amatőr ligában szerepelnek.