Az 1973-ban alapított gárdát Románia déli részében, Scornicesti-ben hozták létre. Amikor a klub létrejött, Scornicesti csupán egy falu volt, de még 1918 januárjában itt született Nicolae Ceausescu, aki később, 1974-től 1989-ig Románia elnöke volt. Ceausescu pedig nem elfelejtve, hogy honnan indult, igyekezett segíteni a szülőföldjén, persze nem csak a futballpályán kívül.

Az 1970-es években a kommunista hatóságok úgy döntöttek, hogy nyilatkozatot tesznek, és a helyi csapatot felemelik az amatőr szintről egészen az élvonalig. Közben a pályán kívül is igyekeztek felvirágoztatni a környéket: az élet itt jobb volt, mint az ország többi részében. Ekkor ugyanis az államon belül sokan éheztek, és sorban kellett állniuk az embereknek, hogy megvegyék a számukra nélkülözhetetlen dolgokat. Eközben Nicolae szülőföldjén szinte minden megvolt, illetve nem akadozott az áram- és a gázszolgáltatás. Mellékesen megjegyezve, hogy Ceausescu egyébként nekiállt vadul törleszteni és rendezni az államadósságokat. Sikerült is rendezni az IMF-hiteleket, így aztán már semmi akadálya nem volt a növekedésnek és a fejlődésnek.

A futballpályán is megvolt a törekvés arra, hogy a csapat belépjen a profik világába. A negyedosztályban induló gárda 1978-ra már közel került ahhoz, hogy megnyerje a harmadik vonalat és ismét egy feljutást ünnepelhessen. Abban a szezonban (tehát az 1977/78-asban) az Olt kihívója a titkosszolgálat csapata, a Flacara Moreni volt (amúgy később az elsüllyedés sorsára jutott, de róluk majd máskor). A két együttes fej-fej mellett haladt, így az utolsó fordulóra adva volt a kérdés: melyik csapat kerül az első helyre és jut fel a másodosztályba?

1978-ban Ceausescu sógora, Vasile Barbulescu (aki ragaszkodott, hogy a környéken legyen futballcsapat) felvette az akkor mindössze 32 éves Dumitru Dragomirt elnöknek, aki a találékonyságáról, ötleteiről volt híres. Az utolsó fordulóhoz érkezve a Moreni a Rosiori csapatát fogadta, míg a Scornicesti a Slatina ellen készült. Dragomir igyekezett meggyőzni a slatinai csapatot, hogy „adják le a meccset”. Az ötlete az volt, hogy hozzanak néhány fiút a faluból és az eredeti igazolásokat adják át. Kaptak is „játékosokat”. Ezenkívül – mivel a két meccs egy időpontban volt – a kommunikációt is meg kellett oldani, ugyanis a másik mérkőzésről is értesülni kellett. Ekkor még teljesen más volt a kommunikáció, mint napjainkban, így a rendőrök segítségét igénybe véve, komminukációs relékben, 30 km-re egymástól helyezve oldották meg.

A félidőben a másik pályán 2:0-s eredménnyel vonultak be az öltözőbe, de ezt azt információt valaki rosszul közölte, így az Oltnál úgy értesültek, hogy ott már 9:0-ra vezet a rivális. Erre a hírre az Olt csapata „kinyitotta a gólcsapokat” és végül 18:0-ra nyert a „kölcsönadott fiúk ellen”, ami természetesen feljutást jelentett. Állítólag a bíró is addig hosszabbított az Olt meccsén, amíg úgy érezte, hogy a feljutás biztosan megvan. Végül 23 győzelemmel, egy döntetlennel, és 95-24-es gólkülönbséggel fel is jutott az Olt.

A következő szezonban a település (amelynek Ceausescu városi rangot ígért, mikor ott tartott beszédet) a 400. évfordulóját készült ünnepelni, közben Dragomirt megfenyegették, hogy vagy az elsőosztályba viszi a gárdát, vagy soha többé nem kerülhet a román futball közelébe. Végül, ha csak két pont előnnyel is, de a másodosztályt is behúzták, Dragomir pedig később, 1996-tól 2014-ig volt a Román Profi Labdarúgó-Bajnokság elnöke. Az 1979/1980-as szezonban bemutatkozhattak az élvonalban. Nevük ekkor már az FC Olt Scornicesti volt és 11 éven át szerepelhettek az élvonalban. 1982-ban a legjobb helyezésüket is elérték, a 4. helyen végeztek. Csak a rosszabb gólkülönbség miatt nem kerültek a harmadik helyre a Corvinul Hunedoara-val szemben, akik így az európai porondra készülhettek, de rögtön, az első körben kiestek a Szarajevó ellen.

1987-ben már az új pályájuk is kész lett, és az élvonalbeli évek alatt olyan játékosok fordult meg itt (a teljesség igénye nélkül), mint:

• Dan Petrescu: A Kuban Krasznodar írásban legutóbb volt említve. Az egykori válogatott játékos többek között a Chelsea-ben is futballozott. Edzőként most épp a dél-kóreai Jeonbuk Hyundai-hoz írt alá.
• Victor Piturca: Az Olt-ot 4 évig szolgálta, majd 1983-ban távozott a Steaua Bukaresthez, ahol szórta a gólokat. Később, többször is leültették a Román válogatott kispadjára. Ellenünk is többször vezette a nemzeti csapatot.
• Illie Dumitrescu: A Steaua adta kölcsön őt az 1987/88-as szezonra, később a Tottenham, a Sevilla és a West Ham csapatában is megfordult. Az egykori támadó 62 alkalommal szerepelhetett hazája válogatottjában és 20 góllal zárt.

Rajtuk kívül még voltak páran, akik válogatottságig jutottak, de összesen 11 válogatott játékost mondhat el magáról az Olt.

Piros körrel Piturca van jelölve

Tizenegy szezon után, az 1989/90-es szezonban köszöntött be a süllyedés. Még 1989. december. 21-én Ceausescu-t megbuktatták és karácsony első napján feleségével együtt kivégezték. A klub még szezon közben megszűnt, a következő évben már a harmadik vonalban indultak el. Irónikus módon, pont azzal a Morenivel együtt estek ki, akiket megelőztek az 1978-as szezonban. Rajtuk kívül a Victoria Bukarest is megérezte a rendszerváltást, akik a rendőrök csapata voltak. Ők meg is szűntek, de róluk szintén majd máskor.

Ugyan 1991-ban ismét megnyerték a harmadik vonalat, de a másodosztályba visszajutva csupán 1 szezont bírtak ki, és az óta sem jutottak oda vissza. A jelenleg a negyedik vonalban szereplő csapat stadionja pedig az idő vasfogába került. A stadionban jelenleg varroda üzemel, a régi VIP páhollyal nagyon elbán az idő, de maga a létesítmény is egyre rosszabb állapotba fog kerülni az évtizedek során.

A csapat legutóbbi szezonban a 10. helyen végzett a 16 csapatos, Olt megyei bajnokságban. Közben még az év elején Victor Piturca őrizetbe került, mivel a gyanú szerint a védelmi tárca illetéseit arra akarta rávenni a koronavírus idején, hogy a fia cégét bízzák meg a kétmillió eurós maszkbeszerzéssel.