Ahogy az első részben (1. rész: katt) olvasható volt, Grayson-t a Bolton elleni 3:3-as döntetlen után menesztették. 

A következő két meccsen átmenetileg Robbie Stockdale irányított (1-1 döntetlen és vereség).

Grayson távozásakor így festett a tabella alsóháza

Ezt követően a klub bejelentette, hogy a Walesi válogatott kispadját elhagyó Chris Coleman veszi át a csapatot. A Walesi menedzser úgy vállalta el a klubot, hogy tudta, a téli átigazolási szezonban csak kölcsön, vagy szabadúszó játékosok leigazolásán gondolkodhat. A szurkolók se hagyták a vesszőfutást szó nélkül.

Chris tudta, hogy a Sunderland-nál nem tarthat bevásárlást, mégis elvállalta a kispadot.

Többször is a tulaj ellen tüntettek, aki már a nyáron elakarta passzolni a klubot, de az érdeklődő német konzurciumot nem találta eléggé meggyőzőnek (azt se hagyjuk szó nélkül, hogy Short a klub eladását 100 millióban határozta meg, plusz minden tartozást kifizet az új tulaj).

A keret a télen tovább gyengült, mert a Bournemouth visszahívta Grabban-t, hogy az Aston Villa-hoz kölcsönözze, de a Sunderland keretében ott volt még az a Jack Rodwell, aki a legjobban kereső játékosa volt a klubnak, mindezt úgy, hogy a teljes szezonban csak 2 bajnoki meccset játszott.

 Coleman legnagyobb arányú sikerét a Derby otthonában érte el. 4:1-re győztek.

Coleman bátorsága (deffenzív, de bátran kontrázó taktikája) és az a tény, hogy tudta, pénzért nem igazolhat de mégis elvállalta a felkérését, elnyerte a szurkolók szimpátiáját. Azonban a szerződése csak a szezon végéig szólt. Az újbóli kiesés Coleman és segédjének lapátra tételét hozta, de legalább Short végre lepasszolta a klubot az angol Stewart Donald-nak, aki a ligán kívüli Eastleigh FC-től érkezett. Short 60 millióért és azzal a kikötéssel adta el a klubot, hogy az új tulaj átveszi az adósságokat.

Stewart Donald lesz a klub megmentője?

Stewart-al a csapat kerete, szakmai stábja és tulajdonosi köre is átalakult. Az átigazolási stratégia is változott. Már nem az éppen aktuális menedzser egykori kedvencei érkeztek, hanem sokkal tudatosabban folyt az építkezés.

Donald új ügyvezető igazgatót is hozott, Charlie Methven személyében. Ez a lépés azért is kellett, mert az egykori vezérigazgató, Martin Bain lemondott (érdekes, hogy az igazgatósági tagok közül ő keresett a legjobban. Évi 1 240 000 angol fontot). Charlie-ről nagy vonalakban elég annyit tudni, hogy óriási Oxford United drukker Donald-al együtt és az új ügyvezető elmondta, hogy mindig is Oxford rajongó marad. Nem is meglepő, hogy 2014-ben a páros megakarta venni az United-et, de végül nem lett belőle semmi.

Martin Bain is távozott

Tony Davison személyében új vezérigazgatója is lett a klubnak. Tony a Spurs-ot hagyta ott 3 év után, a fekete macskák kedvéért. Donald még új akadémiai menedzsert is hozott az előző klubjától. Az új tulaj még Twitter-t is nyitott, hogy a rajongók kérdéseire tudjon válaszolni.

A felnőtt csapat szakmai stábja is kicserélődött. Még a hűséges segédedző, Robbie Stockdale is távozott. Az új tulaj elhozta Jack Ross-t, aki az előző szezonban bajnokként jutott fel a St. Mirren-el a skót első osztályba (László Csaba bánatára, aki akkor a Dundee United kispadján ült). Jack természetesen hozta két segédjét, James Fowler-t és John Potter-t is. Sokáig kérdéses volt a kapusedzői poszt, végül az egykori West Ham és Spurs hálóőrre, Jimmy Walker-re esett a választás.

A St. Mirren sikerkovácsára esett a választás. Ross pedig elfogadta a Sunderland-i ajánlatot.

A klubnál nem is tétlenkedtek sokáig! A július rögtön 16 játékos távozásával indult. A távozók között volt pár ifista is. Olyan játékosokat sikerült a nyár folyamán eladniuk, mint Callum McManaman, Fabio Borini, Jeremain Lens, Paddy McNair, Jason Steele és a klub nagy reménységét Joel Asoro-t (a svéd csatár elfogadta a Swansea ajánlatát). Ezek az említett játékosok összesen 22 milliót hoztak a klub kasszájába (plusz Khazri esetében várható volt további 3 millió, bizonyos feltételek teljesítése mellett).

Joel Asoro ünnepli a gólját még a Champo-ban. Coleman nem tudott igazolni a télen, így jöhettek az ifisták. Asoro 3 bajnoki gólja és a kezdőcsapatba kerülése elég volt ahhoz, hogy a Swansea-hez írjon alá.

Nagy meglepetést okozott John O’Shea, aki az előző szezon végén bejelentette a visszavonulását, végül mégis a Reading-hez írt alá. Jack Rodwell is távozott, vele sikerült megegyezni a szerződésbontásról

A klub jóformán ingyen, vagy pár százezerért igazolt új játékosokat. Ross első igazolása a török középhátvéd, Alim Öztürk lett, aki pályafutása alatt 3 évet eltöltött a skót Hearts-nál, de főleg Törökországban játszott. A védelem módosult, de átalakult a középpálya és a csatársor is, ugyanakkor maradtak páran azok közül is, akik végig szenvedték a Champo-t.

Az első érkező középhátvéd volt, akiről nem sokat tudtak a szurkolók.

A klubbal hűségesen tartott a Liga One-ba többet között: Aiden McGeady, Lee Cattermole, George Honeyman, Lynden Gooch, Adam Matthews, Bryan Oviedo, Duncan Watmore és Robin Ruiter is.

 
A kilencvenháromszoros Ír válogatott, Aiden McGeady is a Sunderland-el tartott a Liga One-ba.

Olyan nevek jöttek mint, a skót Hibernian középpályása Dylan McGeouch és a Hearts kapusa Jon McLaughlin, akik bekerültek a 2017/18-as skót bajnokság álomcsapatába. Ingyen megszerezni ezt a két játékost, komoly húzásnak tűnt. Az újonnan érkező játékosok két éves szerződést írtak alá. A nyáron csak Jack Baldwin-ért (225 000€ a Peterborough-nak) és Charlie Wyke-ért (675 000€ a Bradford-nak) fizettek.

 A nyár legdrágább igazolása, Charlie Wyke.

Folytatás következik!