2010 február 26-án Peter Storrie megbízott klubelnök, a modern angol labdarúgás történetében először csődvédelmet kért egy Premier League klubra. A liga 10 pont levonással súlytotta a Pompey-t, így biztossá vált, hogy 2010 májusában a csapat búcsúzni fog a legfelsőbb ligától, már ha addig is életben marad! Első rész: KATT

Lehajtott fejek, mínusz 10 pont. A klub halálra volt ítélve.

Azonban haldokolni is lehet szépen, emelt fővel, és a Portsmouth FC ezt tette! A megbízott manager, az egykori Arsenal-os kiválóság Tony Adams helyére egy morcos izraeli fazon érkezett, bizonyos Avram Grant, aki a mentálisan összeomlott, fizetésüket csak olykor-olykor megkapó játékosokkal bemenetelt az FA kupa döntőjébe, ahol a Chelsea 1:0-ra győzött!

Hab a tortán, hogy az elődöntőben azt a Tottenham-et sikerült kétvállra fektetni, melyet akkor már Harry Redknapp irányított, aki elcsaklizott a csődbemenet Pompey-tól minden épkézláb játékost (Kranjcar, Defoe, Crouch, Distin, Kaboul). A győztes gólt egy igazi vezér, a később még komoly karriert befutott Kevin Prince Boateng szerezte, ám ezzel alóban véget ért a délparti klub egy csodás korszaka. Sötét évek jöttek.

Avram Grant törhette a fejét.

A frissen kiesett, csődeljárás alatt álló csapatot ismét kézbe vette a hongkongi kétes hírű üzletember Balram Chainrai, aki 2011 júniusában eladta az üzletrészét egy „új Abramovic”-nak, az orosz üzletember Vlagyimir Antonov-nak. A Pompey kikerült a csődvédelem alól. A távozó Avram Grant helyét (aki a West Ham-hez távozott) egy ambiciózus alsóbb ligákat megjárt menedzser, Steve Cotterill vette át.

A klub főleg az U18-as csapatból erősített és kölcsönvett 4 játékost (Carl Dickinson, Ibrahima Sonko, Liam Lawrence és Dave Kitson) a Stoke City-től. Ekkor már olyan játékosok mentek el, mint Nadir Belhadj, Kevin Prince-Boateng, Marc Wilson, Papa Diop, Tal Ben Haim, Aruna Dindane és Frédéric Piquionne.

Piquionne követte Grant-ot a West Ham-hez.

Persze szinte meg sem lepődünk, hogy ismét egy szerencsevadász szélhámos került a klub élére, ami hamar bebizonyosodott, mikor 2011 novemberében egy Litvániában elkövetett súlyos okirat hamisítás miatt Londonban letartóztatták Antonov-ot. A klub másodszor is csődeljárást kért maga ellen, ami újabb pontlevonással járt és a csapat kizuhant a League One-ba.

Coterill távozott a Notthingham Forest padjára, helyére a fiatal, szinte rutin nélküli, de nagyon lelkes Michael Appleton került, aki annak ellenére, hogy olyan fizimiskával rendelkezett, mint aki háromig sem tud számolni, igazán ügyesen lavírozott a meggyengült kerettel. De a klub ekkor már 5 milliót kitudott vágni az ablakon a nyári átigazolási ablakon, igaz, a téli átigazolási szezonban csak kölcsönbe igazolt játékosokat. A klubhoz ekkor érkezett Futács Markó, de távozott John Utaka, Michael Brown és Hreidarsson is.

Michael Appleton nem kidobónak jött a Pompey-hoz.

Közben a csődeljárás alatt álló klub a 2012/2013-es szezont már a League One-ban kezdte meg, a szurkolók pedig minden reggel azzal keltek, hogy a híreket böngészték, vajon szeretett klubjuk egyáltalán létezik-e még. Még az előző szezon végét követően olyan játékosok búcsúztak el a klubtól, mint Nwankwo Kanu, Aaron Mokoena, Jamie Ashdown és Hayden Mullins, de ekkor írt alá Gyepes Gábor a klubhoz. Tehát a 2010-es kupadöntős keretből márcsak Ricardo Rocha (de a 12/13as szezon után ő is továbbállt)maradt hírmondónak.

Rocha maradt az utolsó mohikán a 2010-es kupadöntős keretből.

Megelégelve a csődeljárását, úgy döntöttek a szurkolók, hogy a saját kezükbe veszik a Pompey sorsát és 2012-ben megalakult a Portsmouth Supporters Trust, azaz a Portsmouth Szurkolói Egyesület (amelyhez később a klub visszavonult játékosa, Johannes Ertl is csatlakozott). A Trust élén Peter Storrie megbízott klubelnök állt és más választása nem lévén a PST-vel bejelentkezett a klub tulajdonosi posztjáért. 2013. április 19-én a liga végül engedélyezte, hogy a PST vegye át a klub irányítását. Más szóval a Pompey a szurkolói tulajdonába került!

Az ehhez szükséges anyagi fedezetet egyedülálló módon a klub rajongói adták össze, az üzleti terv szerény volt, és egy cél vezérelte, bármi áron kihozni a csapatot a csődvédelem alól, stabilizálni az anyagiakat és szó szerint megmenteni a klubot a megszűnéstől. Minden más másodlagos volt. Ennek ellenére a csapat stabilan játszott a 4. ligában, el tudott utazni az idegenbeli meccsekre, ki tudta termelni a csakis angol játékosokból álló keret fizetését, az egykori dolgozók pedig lassan, társadalmi munkában visszaszivárogtak a klubhoz.

A távozó Appleton helyére megbízottt menedzserként a klub egykori kiválósága, Guy Wittingham ült. Minden hazai meccsen minimum 10.000 ember drukkolt a csapatnak, ami azóta is League Two nézőrekord. A játékosok kvalitása sajnos még a negyedosztályban is elég siralmas volt, a csapat csak vergődött, igy a PST úgy döntött meneszti Guy-t, és a helyére mégiscsak egy tapasztaltabb alsóbb ligás menedzsert ültet. Így érkezett 2014 elején Andy Awford akinek irányítása alatt a feltüzelt fiatal Pompey játékosok sorozatban 5 meccset nyertek, amivel a klub elkerülte a Conference ligába történő kiesést.

Andy Awford a hónap menedzsere díjat is bezsebelte. Mellette Jed Wallace, aki azóta a Millwall játékosa lett.

2014. november 29-én a bíróság hivatalosan is megszűntette a csődeljárást a klub ellen, a PST stabil tőkét tudott felmutatni, és úgy döntött egy sokat tapasztalt managerrel vág neki a 2014/2015-ös szezonnak. A klub élére érkezett a Cheserfield-el bajnokságot nyerő Paul Cook-ot. Cook irányítása alatt az év végére a Pompey Play-Off helyre küzdötte fel magát. Az első meccsen sikeresen legyőzte a Hartlepool-t, azonban a döntőben alulmaradt a rivális Plymouth Argyle ellen.

A 2016/2017-es év egyértelmű célja szintén a feljutás volt, de a szezon nagyon hektikusra sikerült, mindvégig a Play-Off helyek valamelyikén állt a csapat, de sosem tudott biztos formát hozni, azonban májusban, mint valami furán megírt thrillerben az eredmények úgy alakultak, hogy a Pompey az utolsó forduló, utolsó 20 percében vezetést szerzett a Cheltenham ellen, mig a riválisok mind kikaptak, igy 20 perc élen tartózkodást követően bajnokként zárta a League Two-t!

20 percig vezette a bajnokságot a Pompey. Ez elég volt a bajnoki címhez. A képen Paul Cook.

A csapat eufóriáját egy dolog árnyékolt a csak be, mégpedig az, hogy a meccset követő héten, Paul Cook bejelentette távozási szándékát, mert a Championship-ben stabil Wigan őt szemelte ki a kispadjára. A Pompey ismét úgy látta, hogy egy tapasztalt menedzser kell, aki a frissen feljutott Pompey-t bent tudja tartani a League One-ban, igy a korábban a Wolverhamptonnál eredménnyel dolgozó Kenny Jackett-et kérte fel a posztra.

A 2017/2018-as évad nem csak ettől volt izgalmas. Ugyanis a PST belátva anyagi korlátait, belekezdett egy óvatos tulajdonos keresésbe, természetesen az előző 10 év összes keserű tapasztalatával felvértezve. Augusztusra, a szezonkezdetre pedig be is jelentette az új tulajdonos érkezését egy amerikai üzletember Michael Eisner személyében. Eisner a Disney Company egykori igazgatója, Angliában keresett biztos sportbefektetést, és úgy gondolta, hogy egy nagy angol váro,s nagy múltú csapata most nagyon nyomott áron megvásárolható, van benne potenciál a jövőt illetően, lojális a szurkolói tábor és mivel már megégette magát a klub, talán nem is kerget annyira hiú ábrándokat, amelyek sokba kerülnének.

Jackett elődjével konzultál.

Jackett célja természetesen a Championship tagság elérése, melynek kétszer is a kapujában volt, 2018/2019-ben például egy 11 meccsből álló veretlenségi mutatóval új ligarekordot állított fel, azonban a Play-Off meccsek döntőit rendre elbukta a csapat. Nagy lökést adott a feljutási ambícióknak az a tény, hogy 2019. március 31-én a Pompey hatalmas csatában elhódította az EFL Tophy-t (ez egy csak harmad-, negyed- és az alatti osztályoknak kiírt kupa) a Sunderland ellen a Wembleyben! Érdekesség, hogy a Pompey 2020-ban is EFL Trophy döntős, a tavaly elhalasztott kupadöntőt, most idén március 13-án rendezik a Wembley-ben. Az egykori MU játékosok által tulajdonolt Salford ellen küzd majd a csapat! Amit végül el is bukott és ez már Jackett állásába került.

Egykor még nagy nevek játszottak a klubnál, most EFL Trophy döntők vártak a csapatra.

A 2019/2020-as évad vége káoszba fulladt. A bajnokságban magabiztosan szereplő Portsmouth viszont a sorozat korai befejezése, és a furcsa pontszámítási eljárás miatt ismét Play-Off-ra kényszerült ezúttal az Oxford ellen. A frusztrált játékosok egy világjárvány közepette már nem voltak elég koncentráltak, igy a feljutás ezúttal is elmaradt.
A feljutási célok persze élnek a 2020/2021-es szezonra is, azonban a Covid-19 miatt elmaradt jegybevételek, és szponzori pénzek miatt, mint szinte minden angol alsóbbligás klub, a Pompey is az éltében maradásért küzd. közben Jackett helyére a Huddersfield és a Lincoln City ex-menedzserét, Danny Cowley-t nevezték ki.

Jött Cowley (balra) és az általa kedvelt támadófoci.

Tabella: kattins.