Az 1900-ban alapított klub ott volt, amikor 1963-ban elindult a Bundesliga, de sikerkorszakára egészen a kilencvenes évekig kellett várnia. Ezt követően – ahogy az lenni szokott – a kaiserslauterni gárda felült arra a bizonyos csúszdára. De vajon milyen történések vezettek odáig, hogy a német vörös ördögök jelenleg a harmadosztályban sínylődjön? Erre kerestük választ a Német Labdarúgás oldallal (KATTINTS).

A klubot hivatalosan 1900-ban alapították, de mire 1932-re elnyerte a ma is használatos nevét, addigra több egybeolvadásban is benne volt. A csapat a második világháború utáni korszakban került előtérbe az öt regionális Oberliga létrehozásával. A Kaiserslautern lett a legkisebb az öt divízió közül az Oberliga Südwestben, és a bajnokságban eltöltött 18 éve alatt a klub 11-szer végzett az élen. Ebben a virágzó időszakban kétszer, 1951-ben és 1953-ban megnyerték a német bajnokságot is. Végül 1963-ban létrehozták a Bundesliga-t, amelyben a Kaiserslautern is helyet kapott.

Miután 1990-ben a klub elhódította a német kupát, a következő évben Németország csúcsára is felállhatott, majd évekig a tabella első felében tanyáztak, egészen 1996-ig, amikor is a gárda úgy esett ki a szezon végén, hogy a rákövetkező héten a német kupadöntő várt rájuk, amit végül meg is nyertek. Abban az időben a K’lautern volt az egyike annak a négy csapatnak, amely még nem esett ki a Bundesliga létrejötte óta. Az említett négyesbe tartozott még a Frankfurt (ugyanabban az évben pottyantak), az 1. FC Köln (1998-ban búcsúztak) és a Hamburger SV (2018-ban estek ki).

A másodosztályba csúszott gárdát Otto Rehhagel vette át, aki egyből vissza is juttatta a csapatot. Ekkor érkeztünk el 1997. augusztus 2.-hoz, ami egy újabb mérföldkőt jelentett Magyarországon – élő közvetítés kezdődött egy Bundesliga mérkőzésről, magyar kommentárral. A nézők a Bayern München és az újonc Kaiserslautern meccsét nézhették és láthatták, ahogy Schjönberg 80. percben szerzett góljával vörös ördögök elviszik a 3 pontot. Alapos fricska volt ez Rehhagel részéről, aki előtte pont a münchenieket irányította, de az általa preferált célfutballal végül csak 9 hónapig ülhetett a bajor kispadon.

A Bayern elleni győzelem akkora lendületet adott a Rehhagel gárdának, hogy meg sem álltak a bajnoki címig. Újoncként bajnokságot nyerni nem kis bravúr, ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy még a kiesés után is együtt maradt a csapat többsége. Mindezt persze úgy, hogy a keretet Hrutka János és Szűcs Lajos is erősítette.

Rehhagel a csúcsra juttatta az újoncot.

Az akkori sikerről így vélekedett Ciriaco Sforza, aki 1997-től 2000-ig, majd 2002-től 2006-ig szerepelt a gárdában:

„Tudja, hogyan kell használni a rendelkezésekre álló játékosokat. Nálunk tudta, hogy támadnunk kell, és erőfocit kell játszanunk. Görögországban rájött, hogy amíg szilárdak hátul, addig valahogy gólt is kell szerezniük.”

Gyakorlatilag ez jelentette a csúcsot a klubnak, és onnantól kezdve, ha nem is azonnal, de szép lassan bekövetkezett a lejtmenet.

Ciriaco Sforza

A következő években (tehát az 1997/1998–as bajnoki címet követően) az alábbi szereplések történtek:

• 1998/1999: a csapat az ötödik helyen végzett, ami UEFA kupaselejtezőt jelentett. Még abban a szezonban a BL-ben a negyeddöntőig meneteltek, de ott a Bayern München 6:0-s összesítéssel simán továbbment.
  
  
• 1999/2000: Ismét egy ötödik helyezés a Bundesligában.
  
  
• 2000/2001: 2000. október 1.-én lemondott Rehhagel. A csapat 7 fordulót követően csupán 3 pontra volt a kiesőzónától és mivel a klubban konfliktusok voltak Otto és a játékosok között. Többek között például Sforza kifakadt, amiért ingyen elengedték az akkor még fiatal Michael Ballack-ot és kritizálta Rehhagel igazolásai stratégiáját, illetve azzal a szerepkörrel se volt elégedett, amit a mester neki szánt a pályán. Erre az is rátett egy lapáttal, hogy a posztjára érkezett Youri Djorkaeff.

Rehhagel-t Andreas Brehme követte a kispadon (segédje Reinhard Stumpf lett), aki 1993-tól ’98-ig a klub játékosa volt. Vele a 2000/2001-es szezonban sikerült az UEFA kupában menetelni, de az elődöntőben az Alavés 9:2-es összesítéssel kiütötte a csapatot az elődöntőben. A nagy menetelésnek végül meglett az ára – a csapat csak a 7. helyen végzett, ugyanakkor már a pénzügyi gondok is megjelentek a klub életében. A Kaiserslautern vezetőségében dolgozó hármas (Jürgen Friedrich, Robert Wieschemann és Gerhard Herzog) a bíróság elé került, többek között adócsalás vádjával. Ugyan a trió 2002-ben távozott, de a gárda csőd közelbe került.

Andreas Brehme

Az új elnök, René C. Jäggi eladta a stadiont a város tulajdonában lévő szervezetnek, ezzel gyakorlatilag megmentve a klubot a pénzügyi katasztrófától. Brehme a szezon elején távozott és a helyére Erik Gerets érkezett, aki a süllyedőben lévő vörös ördögöket végül megmentette a kieséstől, de ezzel még messze nem értek véget, a klubot ért kálváriák. A következő (2003/04) szezonra hárompontos mínusszal kezdhette a csapat, a pénzügyi vétkei miatt. A gyenge bajnoki rajt Gerets kirúgását eredményezte, és a helyére Kurt Jara érkezett, akit a szurkolók nem kedveltek a védekezős futballja miatt, de legalább nem estek ki, azonban a szezon vége előtt távozott ő is, hivatkozva arra, hogy a klubvezetéssel kibékíthetetlen volt a kapcsolata.

Kurt Jara 

A vég a 2005/06-os szezonban be is következett. Hiába lépett meg a klub egy újabb edzőváltást, és érkezett az egykori játékos, Wolfgang Wolf (és lett Olaf Marschall a segédje), a búcsúzást már nem tudták elkerülni. Ekkor már minden szem a 2006-os VB-re terelődött, de Jäggi azt is el tudta intézni, hogy a klub stadionjában is rendezzenek mérkőzéseket a világbajnokság során.

Idővel sikerült elérni, hogy a pénzügyi dolgok konszolidálódjanak, de a VB ideje alatt az elnök átadta a helyét Erwin Göbel-nek, aki csak két évig szolgálta a klubot. Négy év és Marco Kurz érkezése kellett ahhoz, hogy a másodosztályból visszajusson a csapat. Először össze is jött egy 7. hely, de a 2011/12-es szezonban az eredmények nem jöttek és hiába vágták ki Kurz-ot a szezon utolsó negyedén, a kiesést ezúttal sem sikerült elkerülni.

Ezután a Bundesliga 2-es szezont rögtön a 3. helyen zárták, ami osztályozót jelentett, de mivel a Hoffenheim oda-vissza elverte a gárdát, így maradtak a másodosztályban és ezt követően az eredmények elkezdtek romlani, olyannyira, hogy 2018-ban kiestek a harmadosztályba és azóta is onnan próbálnak visszajutni.

Tabella: KATTINTS.